Az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1,504 millió forintot tett ki, ez 4,4 százalékkal több a 2015. évinél. A teljes népességre számított egy főre jutó éves nettó jövedelem átlagosan 1,199 millió forint volt, ami 4,2 százalékos nominális növekedést jelent. 2016-ban a fogyasztói árak 0,4 százalékos emelkedése mellett a reáljövedelem 3,8 százalékkal nőtt. 2016-ban folytatódott a jövedelmek szerkezetének javulása, a munkajövedelmek részaránya az előző évihez képest 69-ről 70,1 százalékra emelkedett, míg a társadalmi jövedelmeké 29 százalékról 28,3-ra csökkent.
Az egy főre jutó bruttó munkajövedelem az előző évihez képest 6 százalékkal 1,054 millió forintra nőtt, az egy főre jutó éves társadalmi jövedelmek pedig átlagosan 426 ezer forintot tettek ki, 1,9 százalékkal többet, mint 2015-ben.
A jelentésből kiderül: tavaly a háztartások 1,022 millió forintos egy főre jutó éves átlagos fogyasztási kiadása 4,4, míg az árak 0,4 százalékos növekedésének a hatását is figyelembe véve 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év során a háztartások minden kiadási főcsoportban növelték a fogyasztásukat, miközben csökkentek a megélhetéssel kapcsolatos költségek.
A KSH kiadványa kitér arra is, hogy Magyarországon 2016-ban folytatódott a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség számának és arányának csökkenése. 2016-ban 76 ezer fős mérséklődés mellett összesen 2,465 millió embert – a teljes lakosság 25,6 százalékát – érintett a szegénység legalább egy dimenziója.
Az elmúlt években folyamatosan csökkent azoknak a száma, akik több dimenzióban is a veszélyeztetettek közé tartoznak. 2016-ban 175 ezer fővel lettek kevesebben azok, akik két, 71 ezer fővel azok, akik mindhárom szegénységi típusban érintettek voltak. A legnehezebb helyzetben lévők – akik mindhárom dimenzióban érintettek – száma 114 ezer fő volt, arányuk 1,2 százalékot tett ki.