Az engedélyezett lakossági lakáshitelek száma és összege is erőteljesen nőtt tavaly a Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tükör című kiadványa szerint. A 477 milliárd forintot kitevő összeg több mint kétszerese a 2010 és 2013 közti évekre jellemző értéknek, de a 2009 előtti esztendők szintjétől még jócskán elmarad. Az engedélyezett hitelek száma 2016 során csaknem ötödével, összege harmadával nőtt 2015-höz képest: több mint 81 ezer lakáscélú hitelt vettek fel a családok tavaly, a folyósítás pedig 85 ezer kölcsön esetében kezdődött meg.
Az elemzés a lakáshitelezés újbóli megindulását lehetővé tevő intézkedések közül kiemelte a nem teljesítő hitelek felszámolását. Ennek egyik eleme a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása volt: a jegybank adatai szerint 2013 és 2016 között a kezelő 25 812 fedezeti lakóingatlant vett meg, ebből 6184-et tavaly.
A múlt év végén a lakáshitel-állomány 2912 milliárd forint volt, 3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A 2010–2011-es 4000 milliárd forint fölötti csúcshoz képest évről évre csökken az állomány. Fontos az is, hogy míg 2014 végén a lakáshitel-állomány több mint felét a devizaalapú kölcsönök tették ki, ez az arány a forinthitelre váltás után, 2015 decemberére 0,2 százalékra esett vissza, 2016 végére pedig 6,1 milliárdra csökkent a devizahitelek összege. Tavaly decemberben 48 ezer hiteladós törlesztési késedelme haladta meg a 61 napot, további 27 ezer adós pedig legalább egy hónapot csúszott.
Az elemzés szerint a lakáshitelezési piac szempontjából kiemelt jelentőségű az otthonteremtési program. Az év során jelentősen felfutott a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénybevétele: a második fél évben az első hat hónaphoz képest 70 százalékkal több igénylőnek folyósították a pénzintézetek, a támogatási összeg féléves összevetésben több mint kétszeresére nőtt. Végül 2016-ban csaknem 21 ezer család kapta meg a kedvezményt, mintegy 47,4 milliárd forint összegben.