Határozottan egyetért az Országgyűlés előtt fekvő, a csaló termékbemutatókat korlátozni szándékozó komplex törvénymódosítás lépéseivel és fő céljával az árubemutatós vállalkozásokat is tömörítő Közvetlen Értékesítők Szövetsége (DSA).
Nők egymás között
A magyarok 61 százaléka áll pozitívan a vállalkozásokhoz, és 37 százaléknyian indítanának saját vállalkozást – derül ki az Amway megbízásából a GFK által készített reprezentatív felmérésből. Ugyanakkor a megkérdezetteknek csak 29 százaléka mondta azt, hogy Magyarország vállalkozóbarát hely. A közvetlen értékesítés tipikusan magánvállalkozásként működtethető tevékenység, amelyben túlnyomó többségben nők vesznek részt, az ágazatban csak minden ötödik szereplő férfi. Az értékesítők több mint fele wellnesstermékek, negyede kozmetikumok, 10 százaléka étrendkiegészítők, 4 százaléka háztartási cikkek eladásával foglalkozik. A legjellemzőbb a multi-level marketinges eladás, az eladások 12 százaléka történik személyes úton, de egyre népszerűbbek (10 százalék) az online regisztrációs és rendelési lehetőségek is. A közvetlen értékesítők magyarországi szervezete jelenleg 11, a piac nagy részét lefedő céget tömörít, amelyek a jogszabályok betartásán túl magukra nézve kötelezőnek ismerik el a szövetség etikai kódexét is. Ugyanakkor mintegy 150-re tehető a termékértékesítéssel foglalkozó magyar kisvállalkozások száma. Gárdus Péter szerint nagyon nehéz megmondani, hány tisztességtelen szereplő lehet a piacon, hiszen állandó a változás, cégek szűnnek meg és jönnek létre.
Gárdus Péter, a szövetség elnöke lapunkkal ismertette: a jövőben kötelező lesz ügyfélszolgálatot működtetniük a vállalkozásoknak, emellett nem lehet ajándékok lehetőségével vásárlásra csábítani a gyanútlan fogyasztókat, és nem lehet hitelekbe hajszolni a termékbemutatók főként idősekből álló résztvevőit. Gárdus szerint ugyanakkor nagyon sok múlik azon, hogy ezeknek az előírásoknak milyen foganatja lesz, azok betartását mennyire ellenőrzik majd. Hozzátette: az intézkedéseket még akkor is támogatják, ha ez adott esetben a tisztességes vállalkozásoknak is szigorúbb feltételeket szab. A szövetség tagjai például eddig is működtettek ügyfélszolgálatot, de a törvény hatályba lépése után ezeknek már sokkal hosszabb ideig, este nyolc óráig kell elérhetőnek lenniük.
A legsúlyosabb kérdéseket a helyben nyújtott hitelezés veti fel, hiszen egy termékbemutatón – láss csodát – azonnal kölcsönt kaphat a vásárló. Morvay György, a DSA etikai bizottságának tagja egy múlt heti rendezvényen ennek képtelenségét azzal érzékeltette, hogy ha valaki egy bankfiókba befárad, akkor „az egész családfáját feltérképezik”, és csak hosszú procedúra végén kapja meg a hitelt. Ezzel szemben egy árubemutatón akár több százezres kölcsönöket „vágnak hozzá” úgy a vásárlókhoz, hogy azoknak lényegében semmilyen feltételük nincs – csak az, hogy a csőbe húzott vevő rendszeresen fizesse a nem kicsi törlesztőrészletet – hangsúlyoztaMorvay György. Mint mondta, nemegyszer előfordul, hogy az örökösök csak a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek azzal, hogy a nagyi a korábban megvásárolt „csodamatrac” miatt több százezer forinttal adósodott el. Morvay megjegyezte, fontos lenne, hogy a nemzeti bank a jövőben alapos vizsgálatokat végezzen azoknál a pénzintézeteknél, amelyek biztosítják ezeket a hiteleket a termékbemutatósoknak.
Gárdus Péter szerint napi probléma, hogy a „csalóbrigádok” mindenféle fölösleges „csodadolgot” tukmálnak a gyanútlan résztvevőkre, de az utazási ajánlatok is gyakoriak. Gárdus egy közelmúltbeli esetet hozott fel példaként, amikor egy termékbemutatóhoz kapcsolva osztrák utazást ajánlottak a résztvevőknek. A buszos kirándulás azonban csak a határig tartott – onnan a jármű egyszerűen visszafordult, mondván, megjárták Ausztriát.