Egymilliárd forint fölötti áron jelenleg is kínálnak eladásra néhány lakóingatlant, de aki ötszázmillió és egymilliárd közötti összeget tud luxusotthonára költeni, már többtucatnyi közül válogathat. Az Ingatlan.com lapunk kérésére összeállított, a piacon lévő legdrágább lakásokat, villákat, családi házakat és kastélyokat tartalmazó listája alapján ha 100 milliónál húzzuk meg az alsó határt, akkor már csaknem 800 lakóingatlant találunk a kínálatban.
– Ha tíz éve azt mondtuk, hogy százmilliót ér egy adott lakás, akkor még mindenki hüledezett, hogy az milyen sok. Mára azonban annyira megváltozott az árszint, hogy az átlagnál kicsit jobb fekvésű és nagyobb családi ház már ebbe a kategóriába esik – magyarázza Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője. Jelezte: annak ellenére, hogy milyen nagy értékű, exkluzív ingatlanokról beszélünk, túlnyomó többségük felkerül a hirdetési oldalakra is. – Ezeket az ingatlanokat jellemzően nem egy-két hónap alatt adják el, sokszor akár évek is eltelnek az értékesítésig. Nyilván szűk a kereslet, és éppen ezért is ragadják meg az eladók azt a lehetőséget, amelyet egy-egy hirdetési oldal nyújt – mondja Balogh László. Ugyanakkor ebben a körben szerinte az sem ritka, hogy az eladó és a vevő ismeri egymást, mert korábban együtt kötöttek üzletet vagy találkoztak valamilyen szakmai rendezvényen.
A legdrágább lakások és villák jelentős hányada Budapesten vagy közvetlen környékén található, de a több száz millió forintba kerülő ingatlanok egy része vidéki kastélyt takar. Az idén az Ingatlan.com-on is átfutó, legdrágább értékesített luxusingatlan a XII. kerület rendkívül kedvelt részén, az Istenhegyen fekszik. A négyszintes, 26 szobás családi házért közel 2,5 milliárd forintot fizetett új tulajdonosa. Az ár egyébként a méret miatt igazán kiugró – az egymillió forintos négyzetméterár ugyanis az új lakásoknál ma jóformán megszokottnak számít.
Rutai Gábor, a Duna House (DH) elemzési vezetője a luxuslakás fogalmát elsősorban nem a konkrét ár alapján állapítja meg. Azt mondja, az számít, hogy milyen az adott villa kivitelezése, a felhasznált anyagok minősége. Természetesen erősen meghatározó az is, hogy hol található az adott ingatlan és milyen a közvetlen környezete. Szerinte a felső kategóriás ingatlanoknál az átlagnál sokkal jellemzőbb, hogy profi szakemberre bízzák az eladást. Már csak azért is, mert egy ilyen lakás tulajdonosa nem szeretné magát kitenni az „ingatlanturisták” inváziójának, akiket az ingatlanközvetítő könnyen ki tud szűrni. Mivel tíz-, sőt akár százmilliókban mérhető különbség lehet a más-más helyen fekvő, de hasonló minőségű és méretű luxusvillák között, az ingatlanos szerepe éppen a reális árazásban lehet döntő.
A luxus–nem luxus különbségtétel árszinthez kötése azért is csalóka, mert ingatlanpiaci környezettől függően alacsonyabban vagy magasabban húzódhat a határ. A mostani áremelkedés miatt például jelentősen nőtt 2014-hez képest az 50-100 millió forintos ingatlanok száma, hiszen sok, korábban átlagosnak számító lakás került fel ebbe a kategóriába. A DH első félévi összesítése szerint a budai II. és XII. kerületben, valamint a belvárosi V. és VI. kerületben a 15 százalékot is meghaladta a 60 milliónál drágábban értékesített lakások száma az összes adásvételen belül. Kiemelkedik a II. kerület, ahol a családi házas adásvételek négyötöde e fölött az ár fölött zajlott.