Öt hónap, kilencezer-háromszáz igénylő, ötvenezer érdeklődő – tömören ez a mérlege a január 1-jével kibővített és egyszerűsített családi otthonteremtési kedvezménynek (csok). A támogatás egyre nagyobb ismertségnek és kedveltségnek örvend, amit jól mutat, hogy áprilisban és májusban kétszer annyian kérelmezték azt, mint az első negyedévben.
Példátlan mértékű segítség
Az érdeklődés homlokterében kétségkívül az otthonteremtési program legnagyobb „dobása”, a három- vagy több gyermekes családoknak elérhető 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás és a 10 millió forintos államilag kamattámogatott, 3 százalékos kamatú hitel áll. A konstrukció jól tükrözi a kormányzat fő céljait: a kedvezőtlen demográfiai helyzetben a nagycsaládos életforma kiemelt segítését és népszerűsítését, valamint az új lakások és családi házak építésével az építőipar és tágabb értelemben a magyar gazdaság felpörgetését.
Sőt több évtizedes távlatban is egyedülálló nagyságrendet képvisel: az OTP Bank számításai szerint míg az 1994-es támogatási rendszer a háromgyermekes családok létminimumának 18-szorosát, a mostani háromgyermekeseknek szóló csok a létminimum 35-szörösét juttatja egy családnak. A csok azonban nemcsak a nagycsaládoknak és nemcsak új lakásokra érhető el: az igénylők nagy része eddig használt lakás vásárlásához vagy bővítéséhez vette fel a támogatást.
Ez esetben gyermekszámtól függően 600 ezer és 2,75 millió forint közötti összeget lehet igényelni, utóbbit négy gyermek vállalása esetén. Fontos eleme az egész rendszernek, hogy előre is lehet vállalni a gyermek(ek)et, azaz akinek még nem is született utóda, de házasságban él, az is igényelheti a támogatás bármely formáját.
Ingyen telkek
Az értékesítési célú lakásépítések ösztönzésére a kormány 27-ről 5 százalékra mérsékelte a forgalmi adót, emellett a magánépítkezők visszaigényelhetik az áfát 5 millió forintig. Ez utóbbi egyben azt jelenti, hogy egy háromgyermekes család akár 25 millió forint támogatást kaphat családi háza felépítéséhez. Nem véletlen, hogy egyre többen vágnának saját építkezésbe: az OTP adatai szerint míg a tavaly nyáron bevezetett csokot még csak 5 százaléknyian igényelték saját építkezéshez, addig az idei igénylések ötöde már új családi házra szólt.
A képet némiképp árnyalja, hogy az építési telkek ára a keresettebb helyeken, így Budapesten és agglomerációjában, valamint a nagyobb vidéki városok környékén jelentősen emelkedett. Eközben viszont egyes önkormányzatok – így mások mellett Balassagyarmaté, Makóé, Jászapátié, Ásotthalomé – ingyen telkek biztosításával szeretnék a fiatal családokat településükre csábítani.
A kistelepülések is jól járnak
Jelentősen egyszerűsödött eközben a családi házak építése: az építési hatósági engedélyezés akár több hónapos folyamata helyett elegendő az elektronikus építési naplót készenlétbe helyezni, kivitelezési tervdokumentáció csatolásával. Mindezen intézkedések hatása már az első negyedévben megmutatkozott, hiszen a KSH adatai szerint éves összevetésben kétszer annyi egyszerű bejelentés történt és építési engedélyt adtak ki a hatóságok, mint egy évvel korábban.
A fellendülés az ország egészét érinti, még a kistelepüléseken is hatvan százalékkal több építkezés kezdődhet meg, mint 2015 elején. Figyelembe kell persze venni, hogy nagyon alacsony a kiindulási pont, hiszen tavaly mindössze 7600 lakás épült országszerte.
Végül szót kell ejteni a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) is.
A nagy vitát kiváltó rendszer a lakás-takarékpénztárakhoz képest sokkal nagyobb állami támogatást ígér, de egyelőre még csak a jogszabályi keretei vannak meg, és később derül ki, hogy a közösségek hogyan működnek majd a gyakorlatban.