Nagyot fordult a világ tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tapasztalatai szerint az illegális dohánypiacon. Ennek egyik jele, hogy a hatóság pénzügyőrei és pénzügyi nyomozói közel 190 millió szál cigarettát és száz tonna fogyasztási dohányt foglaltak le. A tétel feketepiaci ára hétmilliárd forint. – A tavalyi értékek messze meghaladták a korábbiakat, a mennyiség európai összevetésben is kiemelkedőnek nevezhető – mondta a Magyar Időknek a NAV bűnügyi szóvivője, Sárközi Alexandra alezredes.
Tavaly a hatóság hétszáz esetben tárt fel dohányáruval összefüggő bűncselekményt. Többször is indult eljárás például amiatt, mert a nyomozók és a fináncok idehaza kialakított illegális cigarettagyárakra és raktárakra bukkantak. Volt, ahonnan sok millió szál elkészült cigaretta került elő, másutt több tonna, gyártáshoz felhasználható dohányra akadtak a NAV-osok. Két esetben komplett gyártósort is találtak a pénzügyi nyomozók. – A jelenség újnak mondható – közölte a szóvivő, majd kifejtette: ezekben az esetekben az elkövetők beszállították az alapanyagot Magyarországra, itt különféle gépeket szereztek be, és megpróbálták a cigarettát előállítani.
A készterméket Nyugat-Európába szánták. Nem csak az úti cél volt külföldi, az elkövetők csoportja is nemzetközi összeköttetésekkel rendelkezett.
A tavalyi bűnesetek másik csoportjában a csempészet különböző formái szerepeltek. Itt az számított újdonságnak, hogy bizonyos térségekben nem a zöldhatárt választották a csempészek, hanem – a régi, leginkább a kilencvenes években alkalmazott módszert felélesztve – kamionokra pakolták a cigarettát. – A módszer újbóli felbukkanásának leginkább két oka lehet, a déli határszakaszon felállított fizikai határzár és a fokozottabb hatósági jelenlét – mondta az alezredes, majd hozzáfűzte: a horvát határszakaszon kialakított zár miatt Horvátországból tavaly gyakorlatilag már egyáltalán nem érkezett illegális dohányáru hazánkba. Igaz, nagy mennyiségek korábban sem származtak délről.
Nem úgy Ukrajnából. – A 137 kilométeres ukrán–magyar határszakasz továbbra is a cigarettacsempészet legkritikusabb területe – fogalmazott a szóvivő. A régióban a csempészet hetven százaléka a zöldhatáron történik, az illegális folyamatokat pedig olyan hierarchikusan működő bűnözői csoportok irányítják, amelyek felosztották egymás között a területet.
A bandák speciális eszközöket, éjjellátókat, önvédelmi tárgyakat, vízi járműveket és rendszerint zöldre festett, nagy teljesítményű gépkocsikat is használnak jogsértő tevékenységükhöz. A hatósági tapasztalatok szerint a jól szervezett elkövetői körök a cigarettacsempészet mellett az embercsempészetet is a kezükben tartják. Helyismeretük, kapcsolati rendszerük, infrastruktúrájuk lehetővé teszi, hogy akár árut, akár migráns személyeket juttassanak a zöldhatáron keresztül az Európai Unió területére. – A NAV a maga eszközeivel igyekszik minél több, a határ mentén működő bűnszervezetet teljes körűen azonosítani, majd lebuktatni – mondta Sárközi Alexandra.
– A törekvés hozott is sikereket – tette hozzá. Az észak-alföldi régióban az utóbbi időben tíz bűnszervezetet kapcsoltak le a pénzügyi nyomozók a zöldhatárhoz közel, és további tíz, belterületen, főként Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tevékenykedő csoportot is felszámoltak. Így nagyjából 120-130 elkövető felelősségre vonása indult meg.