A múlt évben is az oldotta meg az előszezon problémáit a Balatonnál, hogy június közepétől érkeztek a diákmunkások. Csakhogy ők augusztus közepén abbahagyták a munkát, és zsebükben a másfél-két havi keresménnyel végigbulizták a tanévkezdésig hátralévő időt. Ez egyébként érthető, de a vendéglátósokat rendkívül nehéz helyzetbe hozta. Sokan mondogatták: bezzeg korábban végigdolgozták a nyarat a fiatalok – emlékeztetett a már akutnak tekinthető munkaerő-problémákra Kertész Rezső, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetségének (Kisosz) somogyi elnöke. Kérdésünkre, hogy a szezon előtt és után szervezett, ingyenes, számos kedvezményt nyújtó képzések, például az OKJ-s tanfolyamok enyhítik-e a szakács-, pincér-, vendéglős-munkaerőhiányt, azt válaszolta: csak részben. Mint mondta, szembe kell nézni azzal a szomorú ténnyel, hogy a képzésben részt vevők jelentős hányada eleve nem akar a szakmában maradni, emellett az iskolapadhoz kötött tanuláshoz és a gyakorlati képzéshez való hozzáállásukkal is sok gondjuk van oktatóknak. Utalt rá, hogy a fiatalok a tapasztalatok szerint nincsenek tisztában a vendéglátószakma munkarendjének kívánalmaival, például hogy hétvégente és a többnapos ünnepeken is dolgozni kell, illetve esti műszak is van. – Sokan úgy zuhannak bele az állam által támogatott különböző képzésekbe, hogy csak felszínes, vendégként megélt tapasztalataik vannak az éttermi munka követelményeiről – fogalmazott Kertész Rezső.
Jelezte: akut probléma, hogy a szakemberek a lényegesen jobb fizetés reményében a Balaton mellől Ausztriába, Németországba, Svájcba, Angliába mennek. Szerinte csak jelentős béremeléssel lehetne ezt megakadályozni, azonban úgy tűnik, a szakmunkás-minimálbér emelése sem lendít a helyzeten. Ráadásul a kisebb, kevésbé tőkeerős vállalkozók közül nem egy akad, akinek 10-20 ember után több százezer forinttal több járulékot kell fizetnie, ami eleve megterhelő, és nem futja további emelésre.
Mile Csaba, a siófoki Hotel Yacht**** Wellness & Business és a hozzá tartozó BlueDot Bistro vezetője a hirbalaton.hu kérdésére megerősítette: a szakmai képesítést igénylő munkakörök (szakács, felszolgáló, recepciós) ellátásában óriási munkaerő-hiány tapasztalható a piacon. „A hiány oka a külföldi munkavállalásban keresendő, ami a hazai munkabér többszörösét biztosítja. Az elsődleges célországok: Ausztria, Németország, Svájc és Nagy-Britannia. Ehhez jön még az a tény, hogy Ausztriában egyre több szálláshely tér át egész éves nyitva tartásra, ami azt a lehetőséget is kizárja, hogy a hazai, szezonális hotelek a nyitva tartásuk alatt minőségi munkaerőt tudjanak alkalmazni. Mile Csaba szállodaigazgató szerint a legrosszabb helyzet a szakácsok esetében alakult ki, a munkaerő-hiány itt a legmagasabb.
Kertész Rezső arra a kérdésünkre, hogy mely vendéglátó-ipari egységek nyitnak ki elsőként a szezonban, azt felelte: azok a büfék, vendéglők, cukrászdák, amelyeknek a tulajdonosa helyben lakik. És persze idén nyáron is lesz olyan, aki feladja a vállalkozását, vagy a munkaerőhiány miatt, vagy mert nincs elegendő pénze ahhoz, hogy fejlesszen. – Ausztria vendéglőiben a technológiai fejlesztések, például a konyhák korszerűsítése következtében egyharmadával csökkent az élőmunkaigény a területen – jegyezte meg Kertész Rezső Kisosz-elnök.
„A folyamatos képzés ellenére idén is „helyzet van”, a vendég egyre több, a szakács egyre kevesebb lesz a magyar tengernél. Bár januártól emelkedett a szakmunkás-minimálbér, de ez nem mérvadó, merthogy a jó szakembereket eddig is jócskán e fölött az összeg fölött fizette meg a vendéglőtulajdonos” – állítja a Kisosz Veszprém megyei elnöke. Vágó Péter a Magyar Időknek elmondta: „csábítanak majd dolgozókat ingyenes kosztért és szállásért Békésből és Borsodból is a tóparti vendéglőkbe, és várnak szezonmunkásokat Erdélyből, Kárpátaljáról is. Ám a jobb fizetés reményében előbb-utóbb ők is továbbállnak” – jegyezte meg.
Mile Csaba is egyetért azzal, hogy béremelésre kényszerülnek a szálláshelyek és a vendéglátóipari egységek, ami a jövedelmet érintő adóterhek miatt háromféle következménnyel jár. „Egyrészt adóelkerüléssel, vagyis nem a teljes munkabér kerül bejelentésre, mely nem lehet megoldás. Másrészt áremeléssel, ami a versenyképességet csökkenti, főként azért, mert a magyar értékesítési árak alacsonyabbak a környező országokéhoz képest, a kényszerű áremelés miatt a versenyelőny el fog olvadni.”
Mile Csaba utalt arra, hogy ugyan történt egy ÁFA-csökkentés (étel, alkoholmentes, saját készítésű ital ÁFA-tartalma 18%-ra módosult), de szerinte ez nem feltétlenül eredményezett árcsökkenést, inkább az áremelést tolta el időben. „Harmadrészt a vállalkozás – főként a szezonálisan működő – csődbe megy, mert nem tudja kigazdálkodni a megnövekedett bérekkel járó többletköltségeket. Tudjuk, hogy 5%-kal csökkent a munkáltatói járulékteher, de ez nem oldotta meg a munkaerő-hiánnyal kapcsolatos problémákat„ – mondta el Mile Csaba.