Nem kedvezett az időjárás a szarvasgomba-termesztésnek, az aszályos nyár miatt a megszokottnál jóval kevesebbet gyűjthettek be az értékes terményből a gazdálkodók. Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke lapunknak elmondta: a tavalyi rendkívüli szezont követően az idén kevés szarvasgomba termett az országban.
Míg az előző évben a csapadékos időjárásnak köszönhetően a fagyok beálltáig 25-30 tonna szarvasgombát szedtek össze a magyar erdőkben, addig az aszály miatt idén a tavalyi mennyiség csupán harmadát sikerült begyűjteni. Ulrich József kéthektáros gazdasága például tavaly 127 kilót számlázott ki, ebben az évben ennél jóval kevesebb kerülhetett a piacra.
Az árak ebben az évben kompenzálni tudják a kiesést, azok a gazdálkodók pedig, akik a korábbihoz hasonló terméssel büszkélkedhetnek, busás haszonra tehetnek szert a szezon végére. Európa-szerte keresleti piac alakult ki, a közepes minőségű szarvasgomba kilójáért 200–300 eurót (60–90 ezer forintot) fizetnek. Ulrich József szerint a hazai felvásárlási átlagár százezer forint körül alakul kilónként.
Mivel a szarvasgombagyűjtés igencsak jól jövedelmező tevékenység, így az elmúlt években alaposan megszaporodott az erdőkben az értékes termény után kutatók száma. Ulrich József szerint a túlszedés miatt hamarosan eltűnhet természetes élőhelyéről a gomba, és csak az úgynevezett termesztőhelyekről kerülhet majd a piacokra. A telepítésre egyébként ma már európai uniós támogatás is elérhető. A Vidékfejlesztési programon belül jelentős összeget különített el a kormányzat erdőtelepítésre. Azok a gazdálkodók pedig, akik vállalják, hogy szarvasgombafonalakkal kezelt csemetéket ültetnek a területen, többletforrásra számíthatnak.
Ulrich József jelezte, hogy a telepítés nem olcsó mulatság, a költségek elérhetik a hektáronkénti félmillió forintot, a ráfordítás azonban hosszú távon busás hasznot hozhat a tulajdonosnak. Becslések szerint a huszadik évtől a szarvasgomba hozama meghaladja a vágásra érett erdő értékét, így ezekben az ültetvényekben már nem a gomba lesz a ráadás, hanem a faanyag. A bővítésnek egyébként nincs fizikai akadálya hazánkban: a talajtani adottságok alapján az ország egyharmada alkalmas szarvasgomba-telepítésre.
Mivel más ágazatokhoz hasonlóan a szarvasgomba-termesztést is nagyban befolyásolja a csapadék mennyisége, így a maximális termésbiztonság elérése érdekében a gazdálkodók egy része öntözőberendezések telepítésén töri a fejét. Ulrich József erdejében már az idén megvalósul a beruházás, így jövőre már a csapadék hiánya sem állhat az eredményes gazdálkodás útjába.
A szakember elmondta: az öntözésnek köszönhetően a hozamok megduplázhatók, az anyagi bevétel pedig akár a háromszorosára is növelhető. Ha jövőre is aszályos év elé nézünk, és az árak a mostani szinten maradnak, vagy esetleg tovább emelkednek, az öntözött területeken gazdálkodók nagyon jól járnak: nagy mennyiséget tudnak drágán eladni a piacon. A szakember szerint a kereslet folyamatosan nagy, a termés mintegy 90 százalékát minden évben exportálják. – Ebben az évben szinte bármennyit el tudnánk adni, a baj épp az, hogy nincs elég gombánk – emelte ki.
A magyar szarvasgombát elsősorban Nyugat-Európa vásárolja fel, de a világ számos pontjára szállítanak az értékes áruból, sőt a gasztronómia fejlődésével a honi éttermek is egyre többet rendelnek belőle.