Az unión kívüli külföldi jogi vagy természetes személynek engedélyt kell kérnie az illetékes kormányhivatalnál, ahhoz, hogy Magyarországon ingatlant vegyen. Ha minden feltétel adott, akkor – mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld kivételével – ingatlan-tulajdonjogot szerezhet – közölte megkeresésünkre a Miniszterelnökség, amely évente közzéteszi a külföldiek ingatlanszerzésének adatait.
A hivatal az engedélyezési eljárást 15 napon belül folytatja le, megvizsgálva, hogy az ingatlanszerzés önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért-e. A lakástörvény alapján közérdeksérelemnek minősül, ha a külföldi magánszemély büntetett előéletű, vagy ha a jogi személy tevékenysége büntetőjogilag korlátozott.
Az adatok szerint 2015-ben 2708, 2014-ben pedig 1815 külföldi ingatlanszerzést regisztráltak hazánkban, ezek túlnyomó többsége lakásvásárlást takar. A vevők körében kínaiak, oroszok és ukránok dominálnak, azonban az adatsor csalóka: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség állampolgárai nem szerepelnek benne, hiszen az unió és Magyarország lakosai azonos elbánás alá esnek.
– A fenntartási időszak lejártát követően, 2009. május 1-jétől kezdődően a tagállami állampolgárok magyarországi ingatlanszerzése nem engedélyhez kötött, így arról nem készül adatgyűjtés – hívta fel a figyelmet a Miniszterelnökség. Tovább árnyalja a képet, hogy nem kell engedély a külföldön bejegyzett vállalkozásnak a magyarországi fióktelepe által folytatott tevékenységéhez szükséges ingatlan tulajdonának megszerzéséhez, ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és Magyarország között ebben viszonosság áll fenn.
Piaci szakértők szerint az is bevett eljárás, hogy külföldi állampolgárok Magyarországon céget alapítanak, majd annak nevében vesznek ingatlant. Az adatsorokban ezek a vásárlások sem szerepelnek.
Az Otthon Centrum lapunkkal azt közölte: a lakáspiac élénkülése felkeltette a külföldi vásárlók érdeklődését is. A legtöbben európaiak, de folyamatosan jelennek meg kínai, orosz, ukrán és a közel-keleti országokból érkező vevők. Tavaly főként Budapest belvárosában és frekventált üdülőhelyeken (Balaton-parti települések, Hévíz) volt rögzíthető érdemi külföldi jelenlét. Az Otthon Centrum az V. kerületben az adásvételek húsz százalékát külföldi partnerrel kötötte, de a VI. és VII. kerületben is bőven tíz százalék fölötti volt az arányuk.
A kétezres évek közepén írek és spanyolok vásároltak leginkább, elsősorban saját országuk uniós csatlakozását követően tapasztalt árrobbanásra spekulálva, ám a 2009-től csökkenő árak miatt sokan csalódottan távoztak.