– Magyarország egy olyan piac, ahol jók a növekedési mutatók és alacsonyak a kamatok, boldogok vagyunk itt – mondta a Magyar Időknek Carlo Vivaldi, a cégcsoport közép- és kelet-európai divízióvezetője. A bank szakértői az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves közgyűlésének okán szervezett tájékoztatón elmondták, a magyar mellett nagyon jó kilátásai vannak a teljes közép- és kelet-európai térségnek, amit az is mutat, hogy tavaly minden piacukon haszonnal zárta az évet helyi leányvállalatuk. Vivaldi szerint minden piacukon cél a további költségcsökkentés mellett az ügyfelek számának növelése, ebben a digitalizáció térnyerése is jelentős üzleti eszköz lehet.
Mint azt lapunk kérdésére kifejtette, az UniCredit organikusan, vagyis üzleti teljesítményének javításával akar növekedni. Amennyiben eladóvá válnak egyes portfóliók, akkor megfontolhatják azok megvételét, azonban bankot nem vesznek, ennek megfelelően nem érdeklődnek a hamarosan piacra kerülő, jelenleg állami tulajdonban lévő Budapest Bank iránt sem. A hatékonyságjavításról elmondta, az UniCredit folyamatában tette meg az elmúlt években a szükséges lépéseket, ezért tudta több versenytársához képest jól átvészelni a gazdasági világválságot. Ennek megfelelően a munkavállalói létszámban sem várható átalakítás.
Az UniCredit gazdasági elemzői a kormányzatéval egybevágó, 4 százalékos bővülést várnak idén a bruttó hazai termékben, ez 3,6 százalékra mérséklődhet jövőre. Mint azt lapunknak Lubomir Mitov, a bank térséget elemző vezető közgazdásza elmondta, Magyarországnak rendkívül magas a külkereskedelmi többlete, ami abból ered, hogy a hazai cégek nem fejlesztenek, holott ehhez adottak a források.
Mitov szerint ha tetszik, ha nem, a magyar gazdaság nagyban függ az Európai Uniótól érkező pénzektől, miközben a belpiacán nagyon alacsony a beruházási tevékenység. Egyúttal elérhetőnek minősítette az idei 2,4 százalékos költségvetési hiánycélt, sőt úgy vélte, ennél akár jóval alacsonyabb is lehetne a végleges érték.
Mitov szerint hasznos lenne egy olyan modellt követni – mint például Koreában –, aminek alapja a magasabb hozzáadott érték előállítása. Ennek azonban gátat szab, hogy nincs elég szakember, hiányzik a megfelelő tudásanyag és népesedési kihívások is vannak. – Ez azonban nem csak Magyarországon probléma; gyakori, hogy a politika csak rövid távon, a következő választásokig tekint előre – mondta.