Régiós szinten nagyot léptek előre a hazai szállodák a 2016-os rekordévet követő idei tavaszon is, amikor tovább bővült a beutazó és a belföldi turizmus, két számjegyű növekedést mutatva a főbb számokban. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének legújabb trendriportja elemzi a statisztikai hivataltól és más hivatalos forrásokból származó forgalmi adatokat, amelyekből kirajzolódik az iparág eddigi 2017-es teljesítménye, akárcsak annak közeljövőben várható alakulása.
A jelentésből kiderül: míg a jóval nagyobb szálláshely-kapacitással rendelkező Ausztria áll a régiós rangsor élén az ár-érték arányt, illetve a turisták által igénybe vett vendégéjszakák számát tekintve, Magyarország – felzárkózva a sógorokhoz – másodikként szerepel a listán. A hazai hotelek 66,5 százalékos kihasználtsággal jobb teljesítményt nyújtottak április végéig, mint Csehország, Lengyelország és Szlovákia szállodái.
A szobafoglaltságot 35 európai városban vizsgálva Budapest a 15. helyen végzett – maga mögé utasítva például Athént, Bécset, Berlint, Brüsszelt, Bukarestet, Isztambult, Moszkvát, Pozsonyt, Rómát, Szentpétervárt és Szófiát. Igaz ugyanakkor, hogy a kelet-közép-európai régióban górcső alá vett öt főváros – Bécs, Budapest, Prága Pozsony és Varsó – között az egy kiadható szobára jutó árbevétel alapján Budapest a 4. helyre szorult, ami arra utal, hogy a jövedelmezőség tekintetében van még hová fejlődniük a hazai piaci szereplőknek.
A trendriport áttekinti az ebben az időszakban hazánkba érkező külföldi beutazó forgalom összetételét is. Úgy látszik, Magyarország – mint biztonságos úti cél – erősödő vonzerővel bír, mivel az első négy hónapban összességében – tavalyhoz képest – 14,5 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma. A legtöbben az orosz, az olasz, a francia, a német, a román, a brit, az osztrák és az amerikai utazási piacról érkeztek.
Noha vidéken április végéig 11,2 százalékkal fordult meg több külföldi vendég a 2016-os évkezdethez képest, megoldandó feladat a Budapest-központúság enyhítése, a számok alapján ugyanis egyértelműen kirajzolódik, hogy a hazánkat felkereső – akár távol-keleti, akár európai vagy amerikai – látogatók leginkább a fővárosban és vonzáskörzetében veszik igénybe a turisztikai szolgáltatásokat. Hozzátartozik, hogy a kormány megújított turizmusfejlesztési koncepciója a vidék bekapcsolását is célozza a Budapest-központú magyarországi beutazó turizmusba.