Változatlanul az államadósság csökkentése, a külföldi kitettség mérséklése a kiemelt cél – mondta tegnap a bécsi Euromoney-konferencián Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója.
Más adósságkezelők esetében felmerült, hogy ki kellene használni a mostani, történelmien mély hozamszinteket, és akár a korábbi tervekhez képest több forrást kellene bevonni minél előbb. Lapunk kérdésére Barcza megismételte, az ÁKK jelenleg kellően erősnek ítéli meg a belföldi piacot, a devizakötvények kibocsátásával a jövőben is rugalmasan élhet. Megjegyezte, fontos tényező a hazai finanszírozási igényekben, hogy a kormány megelőlegezi az uniós fejlesztéseket, azonban ezek a pénzek idővel befolynak, vagyis akár többletes helyzet is kialakulhat.
Eközben azonban szempont maradt, hogy a forrásbevonás több lábon álljon. Ennek jegyében korábban bejelentették, hogy idén egy euróalapú belföldi állampapírt is piacra dobhatnak, amelyet a piaci szereplők által ismert aukciókon értékesítenének. – A termék előkészítése megtörtént, ha megszületik a végleges kormányzati döntés, az ÁKK meglehetősen gyorsan elő tud állni az állampapírral, lévén azt ugyanúgy a magyar jog alapján adják ki, ezért többletfeladatot nem igényel – közölte Barcza György.
– Célszerű lehet az új terméket egy kisebb összeggel indítani, és ezzel tesztelni a piaci reakciókat – tette hozzá. Ezzel szemben az ÁKK már kapott hivatalos meghatalmazást a kormányzattól, hogy egy kisebb összegben kibocsásson a japán, úgynevezett szamurájpiacon. Barcza elmondta, a szamurájpiacra nem könnyű bejutni, de bennmaradni már könnyebb, nem véletlen, hogy Magyarország már harminc éve jelen van Japánban, és az ÁKK szerint nem is lenne szabad hagyni leépülni ezt a piacot.
Az ázsiai országokban – így a Japánban és a Kínában – való jelenlét kifejezetten jól jöhet abban az esetben, ha valamiért kialakulna egy újabb nemzetközi válság. Barcza kiemelte, a 2008-as krízisnél is a szamurájpiac mutatkozott az egyik legstrapabíróbbnak, miközben a dollár- és európiacok befagytak. Ebből a megfontolásból is fontos, hogy az ország biztonsági tartalékot kapjon.
Barcza a konferencián tartott panelbeszélgetésen azt is elmondta, hogy ázsiai tárgylásaik során új lehetőségekkel is találkoztak; bejelentkeztek befektetők, hogy egymaguk megvennének akár több száz millió dollár értékben magyar államkötvényt.
Az ÁKK egyelőre ragaszkodik eddig bevett, aukciós értékesítési gyakorlatához, Barcza azonban hozzátette, hogy mindenképp pozitív fejlemény, hogy ekkora a kereslet a magyar termékek iránt. Elmondta továbbá azt is: nincs tervbe véve, hogy a magyar állam újabb piacokra lépjen be kibocsátóként. Kiemelte, jelenleg a devizakötvényeinket jó feltételekkel, többszörös túljegyzés mellett lehet értékesíteni, ennek megfelelően szükség sincs további eladási terepekre.
Megerősítette, az ÁKK továbbra is a külső piaci sokkhatások által kevésbé érintett belső forrásokra kíván támaszkodni, amiben nagy szerepet szánnak a lakossági állampapír-befektetéseknek, miközben folyamatosan csökkenteni kívánják az összesített államadósságban a devizahányadot, ami jelenleg a teljes állomány nagyjából ötödét teszi ki.