A világban zajló geopolitikai folyamatok következtében a turizmusban mára a biztonság olyan alapvető vonzerővé vált egy térség esetén, mint amilyen az adott ország vagy régió infrastruktúrája és közlekedése, szállás- és vendéglátóhelyeinek színvonala, vagy a szórakozás, a kikapcsolódás lehetőségei, továbbá a vendégszeretet.
– Kijelenthető, hogy napjainkban a biztonság a magyarországi turizmus egyik alapvető szolgáltatásainak egyikét jelenti. Mivel a szubjektív biztonságérzet csökkenése hatással van az utazók választására, ezáltal az adott terület turizmusból származó bevételeire, komoly versenyképességi tényezővé vált a kérdés. Több devizabevételt remélhet az a célország, amely a külföldiek mentális térképén megbízható pihenési körülményeket nyújtó desztinációként szerepel – fejtette ki a Magyar Időknek a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Kiemelték: hazánk a terrorveszélyek elhárításával kapcsolatos intézkedéseknek köszönhetően kedvezően áll a nemzetközi versenyben, a külföldiek körében egyértelműen pozitív az ország biztonságáról alkotott kép.
Ezt támasztja alá többek között az a felmérés is, amelyet az MTÜ a nyáron megrendezett budapesti és balatonfüredi FINA úszó-világbajnokság rendezvényeit felkereső külföldi turisták körében végzett. Csaknem ezer vendéget kérdeztek meg Balatonfüreden, illetve Budapesten a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában, valamint a Duna Arénában, amelyből kiderült, a válaszadók 57 százalékának pozitívvá vált hazánkban a biztonságérzékelése, annak ellenére is, hogy világversenyen vett részt. A külföldiek egy tízes skálán összességében 8,84 pontra értékelték a biztonságot a vb ideje alatt.
A Turisztikai Világszervezet statisztikáiból is jól látszik, hogy azokban az országokban, ahol az elmúlt időszakban terrorcselekmény történt, az oda látogató turisták száma és az ebből származó bevételek drasztikusan visszaestek. Európa vonzereje gyengült: míg 2014–2015 között öt százalékkal bővült a kontinens beutazóforgalma, addig 2015-ről 2016-ra már csak kétszázaléknyi volt a növekedés. Ezekben az években Franciaországba öt, Belgiumba 14, az unión kívüli Törökországba pedig 29 százalékkal utaztak el kevesebben, kimondottan biztonsági okokból.
Régiós szinten is átrendeződés figyelhető meg: míg korábban leginkább Európa nyugati és északi országainak látogatottsága növekedett, tavalyelőtt a biztonságosabbnak tekintett Közép-Európa három, tavaly pedig már négy százalékponttal megelőzte Nyugat-Európát az oda látogatók számában. A közép-európai régión belül Szlovákiában 18, Bulgáriában 14, Magyarországon nyolc százalékkal nőtt a külföldiek száma. Noha Nyugat-Európa kezdi visszanyerni turisztikai vonzerejét, a közép-európai régió továbbra is tartja a négy százalék körüli növekedési ütemet.
A jövőben elengedhetetlen, hogy a szolgáltatók is tisztában legyenek azzal, miszerint napjainkban az egyik legfontosabb tényező – legyen szó egy ország közbiztonságáról vagy szolgáltatásról – a vendég bizalma.
Ennek elnyeréséhez az adott térségnek, a fogadó országnak is garantálnia kell a teljes körű biztonságot a társadalom, a környezet, a politika és a gazdaság számos szegmesében az érkezéstől a távozásig – mutatott rá a turisztikai ügynökség. Eszerint a közlekedés, az étkezés, a szállás, a különféle programok biztonsága, továbbá az ország vonalas és műszaki infrastruktúrája, a hatóságok és a közreműködő szervezetek, az intézményhálózat stabilitása mind közrejátszik abban, hogy vonzó úti célként szerepelünk a nemzetközi turisztikai kínálatban.
Jelezték, a jövőben több olyan kutatási projektet terveznek, amelyek folyamatosan mérik a megváltozott geopolitikai helyzet kapcsán életbeléptetett biztonsági intézkedések turisztikai hatásait.