Lefolytatta az általános vitát tegnap az Országgyűlés arról a törvényjavaslatról, amely bezárhatja a kiskapukat a multinacionális vállalatok adóelkerülési gyakorlata előtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Unió becslésére hivatkozva közölte: legalább évi 50-70 milliárd euróval károsítja meg a tagállamok költségvetését a multik agresszív adótervezése. A javaslat jelentéstételi kötelezettséget ír elő azokra a globális nagyvállalatokra, amelyek csoportszintű éves árbevétele meghaladja a 750 millió eurót. A csaknem hatvan országból érkező adatok segítségével – melyek többek között tartalmazzák a munkavállalók számát, a bevételt, a nyereségadót, valamint a globális szintű jövedelemallokációt – az adóhivatalok pontosan fel tudják mérni a szokásos piaci ár megállapításával, az adóalap-csökkentéssel és profitátcsoportosítással összefüggő kockázatokat.
A tárca kiemelte: az elmúlt két évben 1650 efféle ellenőrzés fejeződött be, amelyek mintegy 85 százaléka tárt fel hiányosságot. A revízió eredménye pedig több mint 81 milliárd forintnyi nettó adókülönbözet volt. A javaslat nyomán beérkező adatokkal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kockázatelemzői még pontosabban ki tudják majd szűrni, hogy melyik multicégnél mit érdemes vizsgálni.
A tárca hangsúlyozta, az adatok cseréjével jelentősen nőhet a tagállamok adóbevétele. Ha a törvénytervezetet megszavazzák a képviselők, akkor a jövőben jelentősen csökkenhetnek az olyan, cégcsoporton belül mesterségesen kreált ügyletek, amelyeknek nincs valós gazdasági tartalmuk, és amelyek célja csupán az adóminimalizálás és az adóelkerülés. A javaslat a kötelező automatikus információcsere további bővítését eredményező uniós irányelv hazai átvétele mellett az OECD újabb információcseréről szóló egyezményében vállalt kötelezettségek végrehajtását is szolgálja. Mindkét jogszabály célja ugyanaz: az adóalap-csökkentő és profitátcsoportosító gyakorlatok felszámolása.