A jeles ismeretterjesztő, Kulin György a múlt század harmincas éveiben javasolta, hogy Budapesten is legyen planetárium. A német Zeiss cégtől rendelt nagy, kétgömbös csillagvetítő 1944-ben érkezett Budapestre, amit a háború miatt hamar visszavittek. A hatvanas években a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) rendelt egy nagy, kétgömbös csillagvetítőt. A Zeiss készüléke 1969-ben jött meg, ám nem volt hol felállítani, hiszen a Planetárium épülete csak 1977-re készült el.
A nyitást követő években kétszázezer volt az átlagos látogatottság, ami napjainkra 100-120 ezer körül stabilizálódott. Az elmúlt évtizedekben a berendezéseket folyamatosan fejlesztették: modernizálták a központi vezérlőpultot, áttértek a digitális berendezések használatára. A matuzsálemi korú csillagvetítőt is próbálták életben tartani, ami egyre nehezebben ment, hiszen a jénaiaktól már nem számíthattak alkatrészre, a cég ugyanis régóta nem gyárt ilyen eszközt. Bár az amerikai (NASA) és az európai űrügynökség (ESA) a planetáriumok számára elérhetővé teszi legújabb tudományos eredményeit, a Planetárium ezeket (megfelelő vetítők híján) nem tudja használni.
Azt senki sem vitatja, hogy a bemutatóhely lelke, a csillagvetítő, múzeumba való. Ilyen eszközt – megfelelő minőségben – egyedül a jénai Zeiss cég gyárt. Nem olcsón: 600-800 millió forintba kerül egy modern berendezés. A huszonhárom méter átmérőjű kupolát egybefüggően, akár három dimenzióban bevetítő úgynevezett full dome rendszer ára szintén 600-800 millió forint.
Az eltelt négy évtized alatt az épület is amortizálódott. A szerkezetileg hibás lapos tető folyamatosan beázott. A tavaly augusztusi esőzések miatt október közepéig szüneteltetni kellett az előadásokat. Az akkori kármentési munkálatok ellenére a Planetárium épülete továbbra is beázik, de biztonságosan üzemeltethető. „A Planetárium fenntartója már mindent megtett, amit saját keretekből megtehetett, de már túlnőtt minket a feladat. A világon mindenhol közpénzből fedezik az ilyen intézmények rendben tartását, fejlesztését, ezt szeretnénk mi is elérni” – nyilatkozta idén májusban az intézmény csillagásza, Lőrincz Henrik a Pestbuda.hu portálnak. A változtatásokhoz mindenképpen szükség van az állam segítségére.
Az ügy a parlamentben is téma volt. Burány Sándor szocialista képviselő „Mit kíván tenni a kormány a Planetáriumért?” című írásbeli kérdésére Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egyértelművé tette: közös szándék a Planetárium megmentése. Fontos azonban tisztázni, hogy a Planetárium nem állami intézmény, a TIT fenntartásában és annak tagintézményeként működik. A beruházáshoz a kormány támogatást nyújthat, de a műszaki fejlesztés, például az elavult vetítési technológia korszerűsítése alapvetően nem állami feladat. Mivel a Planetáriumot is befogadó Népliget a fővárosi önkormányzat, a magyar állam, a X. kerületi önkormányzat és a BKV Zrt. osztatlan közös tulajdonában van, ezért a tulajdonviszonyok rendezése nélkül értéknövelő felújítás, műszaki és szakmai fejlesztés költségvetési forrásból nem támogatható.
A TIT vezetői abban bíznak, hogy a tulajdonviszonyok rendezése megnyitja az utat a további halaszthatatlan felújítások előtt. A tető szigetelésére elköltött hetvenmillió forintnak ugyanis csak akkor van értelme, ha a belső terek és a teljes műszerpark is megújul. Becslések szerint erre hárommilliárd forint kell.
Némi vigasz az égbolt kedvelőinek, hogy a Planetárium 3D-technikával vetíthető műsorait augusztus elsejétől az Uránia Csillagvizsgálóban megnézhetik az érdeklődők.