Tavaly novemberig annyi vendégéjszakát töltöttek el a turisták hazánkban, mint 2016 egészében. Arra számítunk, hogy tavaly megközelíthette vagy el is érte a 30 milliós vendégéjszakaszámot a magyarországi turizmus. 2010-ben ez a szám 19 millió volt – közölte tegnap Guller Zoltán.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója évértékelő sajtótájékoztatóján elmondta, hazánk biztonságos úti cél, ez a turisták számára az egyik legfontosabb szemponttá vált. – Hosszú távon csak azok az országok maradhatnak versenyképesek a turizmusban, amelyek képesek bátor lépéseket tenni a biztonság megőrzése érdekében – fogalmazott az MTÜ vezetője.
Felidézte, az ágazatban jelentős állami beruházások történtek az elmúlt években, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban Budapest és Magyarország vonzóbb, mint valaha. 2010-hez képest számos turisztikai mutatónk nagyarányú növekedése mutatja a kedvező fejlődési irányt, az iparág több területen kiemelkedő eredményt ért el. Az adatok közül kiemelte, hogy hazánkban nagyon népszerű a gyógyturizmus a belföldi vendégek körében is.
Így például az elmúlt hét évben több mint 91 százalékkal több magyar utazott egészségturisztikai szándékkal – mára a gyógyszállók adják a belföldi turizmus bevételeinek 42 százalékát. Sokan keltek útra kulturális és sportrendezvények miatt is – ez a terület mára 68 százalékkal nagyobb arányban részesedik a turizmus tortájából – mondta Guller Zoltán.
A vezérigazgató ismertette, a külföldi turisták esetében is kiemelkedő eredményeket értünk el. A legfontosabb küldőországunk továbbra is Németország, ahonnét 2 százalékkal többen érkeztek tavaly, mint 2010-ben, míg az Egyesült Királyságból érkezett vendégek száma 96 százalékkal bővült.
A csehek érkezései 105 százalékkal gyarapodtak tavaly, míg például Lengyelország, Oroszország esetén is 90 százalék fölötti volt a növekedés. Más országok mellett kiemelkedik még a szlovákiai vendégérkezések növekedése, amely mintegy 160 százalékkal haladta meg a 2010-es adatokat.
Mint mondta, a top 10-be tartozó nagy küldőpiacokon kívül jelentős, 150 százalékot meghaladó a növekedés az Ázsia térségéből ideutazó turisták esetében, ezen belül is Kínából, illetve a Koreai Köztársaságból egészen rendkívüli mértékben, 350 százalékkal nőtt a hazánkat választók aránya az elmúlt hét év alatt.
Guller Zoltán szerint ehhez néhány döntés nagymértékben hozzájárult. Így például különös jelentőséggel bír, hogy a kormány tavaly elfogadta a hosszú távú nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, melyhez paradigmaváltáson átesett irányítási szemlélet társul. Ennek alapja, hogy a már kijelölt turisztikai térségek minden egyes szegmensében fejlesztéseket hajtanak végre.
Ennek kapcsán Guller Zoltán elmondta, a kormány az eddig kijelölt öt kiemelt turisztikai térség mellett hamarosan dönthet arról, hogy további területeket nevesít: előkészületben van a Budapest agglomerációs gyűrűje, amely magába foglalja az Etyek és környéke–Velencei-tó térséget is, valamint a főváros keleti agglomerációs gyűrűje (Gödöllő–Hatvan vonalától Ráckeve déli határáig). Ezenkívül hamarosan kiemelt turisztikai térséggé válhat Szeged–Makó és a Mátra–Bükk környéke.
A minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja, a Kisfaludy-konstrukció célja a vidéki szálláshelyek megújítása, amelynek teljes kerete 2030-ig 300 milliárd forint. A vissza nem térítendő állami támogatás a százezer szobás hazai kapacitás mintegy harmadának teszi lehetővé a minőségi szintlépést.
– Eddig a panziók több mint fele pályázott, 580-an adták le támogatási igényüket, legtöbben Veszprém megyéből. A jelentkezések folyamatosan érkeznek március 14-ig – vázolta Guller Zoltán. Hozzátette, panzió és szálloda létesítésének támogatására is van lehetőség – egyelőre a Tokaj, Felső-Tisza és a Nyírség, illetve a Sopron–Fertő, valamint a Balaton kiemelt turisztikai desztinációkban, de a forrás hamarosan a többi térségben is elérhetővé válik. A tavaly kijelölt területeken idén megkezdődnek a nagyobb beruházások.
A további tervekről elmondta, tavasszal a kormány elé kerülhet az egészségturisztikai stratégia, amely 150-200 milliárdos fejlesztést jelenthet a területen. Idén elkezdődik a világörökségi helyszínek fejlesztése összesen közel 10 milliárd forint értékben, és elindul a Hortobágy 3 milliárdos fejlesztése is, amely a Debrecen–Hajdúszoboszló–Hortobágy–Tisza-tó desztináció fő attrakciójává válhat.
A jövőben korszerűsödik több mint tíz balatoni kalandpark is 1,2 milliárd forint támogatással, emellett 12 milliárd forint jut Esztergom megújulására. Jelentős fejlesztések várhatók továbbá Vácott, Zebegényben, Visegrádon, Szentendrén, Hajdúszoboszlón, Debrecenben, Balatonfüreden és Hévizen, és megújulnak a Tisza-tó, illetve a Dunakanyar mentén található strandok is – sorolta az MTÜ vezetője.
Úgy folytatta, idén elkezdődik a sátoraljaújhelyi üveghíd építése is, továbbá 1,5 milliárd forintból horgásztanya-fejlesztési program indul. A borászatok sem maradnak ki a fejlesztések sorából: több mint száz borászat kap turisztikai célokra támogatást.