Szinte napra pontosan egy éve kongatta meg a vészharangot a munkaadói oldal a szakemberhiány miatt, ráadásul ma már látszik, hogy bár a cégeknek még sikerül munkaerőt találniuk, a probléma a következő időszakban egyre súlyosabb lesz.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai beszédesek: ezekből az derül ki, hogy a leginkább érintett feldolgozóiparban a tavaly január és május közötti időszakhoz képest az idei év azonos hónapjaiban mintegy 60 ezerrel nőtt a munkavállalók száma. Emellett jelentősen, 30 ezer forinttal emelkedtek átlagosan a bruttó fizetések a termelői szektorban, ami az előző évek átlagos 5-10 ezer forintos bruttó bérnövekedéséhez képest kiemelkedőnek mondható.
Bizonyos ágazatokban, például az építőiparban vagy a kereskedelemben, ahol nem volt jelentős a béremelés, ott a munkavállalók száma a tavalyival nagyjából megegyezik. A statisztikai hivatal adatai arra is fényt derítenek, hogy az ipari szektorban 1,3 millióan, a szolgáltatásban pedig 2,8 millióan dolgoznak, a közmunkások száma 200 ezer fő alá került.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára lapunk kérdésére elmondta, a növekedés azt mutatja, hogy erős a magyar gazdaság, emellett az uniós pénzek kiáramlása miatt egyre több helyen nő meg a munkaerő iránti igény. Ebből is következik, hogy a jövőben is szükség lenne a jól képzett szakemberekre, ugyanakkor a munkaerő minősége nem javult. A jövőben ráadásul a demográfiai hatások még inkább felerősödnek.
Dávid Ferenc felidézte, hozzávetőleg – a szakképzettséget figyelmen kívül hagyva – évi 40-50 ezer fővel csökken a potenciális munkavállalók száma a 16–64 éves korosztályban, tehát ebben az ütemben öt év alatt negyedmillióval szűkülhet a munkaképes korcsoport. Kérdésünkre a főtitkár felidézte, a vállalkozások egy éve azt kérték, elsősorban a háború sújtotta Kelet-Ukrajnából lehessen könnyebben hazánkba hívni a szakembereket, ugyanakkor ennek csak részleges eredményei voltak. Habár vannak cégek, amelyek éltek a lehetőséggel, de nem ez volt a jellemző.
Korábban a vállalkozói oldal szereplői, valamint közgazdászok arról beszéltek lapunknak, a vállalatok szinte egyetlen esélye, hogy a termelékenységben lépjenek magasabb szintre. Ez azt jelenti, hogy fejleszteniük kell, hogy többet tudjanak gyártani kevesebb selejt előállítása mellett, mindezt kisebb munkaerőigény mellett, tehát modernebb berendezésekkel.
Ehhez hozzásegíthetik a cégeket az uniós pénzek, amelyekből 2022-ig tudják megvalósítani fejlesztéseiket.
Sokan kerültek ki a közmunkából
Az idén az áprilisi legfrissebb adatok szerint az év eleji 200 ezer főhöz képest jelentősen, 174 ezer főre csökkent a közfoglalkoztatottak száma a Belügyminisztérium jelentése szerint. Márciusban ennél is nagyobb volt a csökkenés, bár ennek elsődleges oka az volt, hogy ekkor értek véget a 2016-os közfoglalkoztatási programok. A nyilvántartott álláskeresők közül a közfoglalkoztatottak száma Békés megyében volt a legmagasabb, közel 50 százalék, a sorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén megye követte. A legalacsonyabb értéket Budapesten mérték 8,4 százalékkal. A kormány célja, hogy a közfoglalkoztatottak számát az átlagos 200 ezer főről a következő időszakban legalább 50 ezer fővel csökkentse. A közfoglalkoztatás célja elsősorban ugyanis az, hogy az álláskeresők segély helyett visszatérjenek a munka világába, ezt követően pedig könnyebben el tudjanak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Ehhez a vállalkozások a jövőben támogatásokra is számíthatnak.