Eltűnőben van Magyarországról az uzsorázás – legalábbis erre lehet következtetni a legújabb hivatalos statisztikából. Az Országos Rendőr-főkapitányság a Magyar Időket arról tájékoztatta, hogy az elmúlt évben pontosan negyven olyan ügyet zártak le a rendőrök, amely tisztességtelen kölcsönzés miatt indult. A korábbi évek egészen más képet mutattak. Öt esztendővel ezelőtt, 2012-ben például 378 uzsoraügyben nyomoztak országszerte, 2013-ban pedig 320 ilyen esetet vizsgáltak. Egy évvel később nagyjából a harmadára, 125-re csökkent az eljárások száma, a mérséklődés pedig azóta is tart. 2015-ben 87 ügyet rögzítettek, tavaly pedig mindössze negyvenet. Vagyis négy év alatt majdnem a tizedére esett az uzsorázás miatt befejezett nyomozások száma. Bizonyos országrészekben tavaly egyáltalán nem indult eljárás ilyen ok miatt.
– A kormányzati lépések elérték a céljukat – így kommentálta a legújabb adatokat érdeklődésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a KDNP alelnöke. Rétvári Bence úgy fogalmazott: az uzsorázás a szegényebb, kiszolgáltatott rétegeket fenyegető veszélyes társadalmi-bűnügyi jelenség, visszaszorítása pedig csak összetett intézkedésekkel lehetséges. – Az egyik legfontosabb lépés az volt, hogy a parlament 2011-ben módosította a büntető törvénykönyvet, és a passzus a 2013 óta élő új büntető törvénykönyvben is helyet kapott.
A politikus szerint egy-egy büntetőrendelkezés csak akkor lehet hatásos, ha kellően súlyos, elrettentő szankciót helyez kilátásba, az állam szervezetei pedig érvényre is juttatják a szabályt, s az elkövetőket hamar kézre kerítik. – A rendőrségi adatok azt mutatják, hogy a mostani szabályok teljesítik ezeket az elvárásokat – fogalmazott Rétvári Bence. A lebukás valós lehetősége sokakat elrettenthetett, így az elfogott uzsorások egy részének helyét már nem vették át mások.
A súlyos anyagi és társadalmi károkat okozó jelenség letöréséhez persze önmagában nem lett volna elegendő a büntetőrendelkezések átírása. – Szükség volt a rendőrség megerősítésére, a legális hitelezési folyamatok megfelelő keretek közé szorítására, valamint a devizahitel kivezetésére is – jegyezte meg az alelnök. Úgy vélte, ezek mellett olyan intézkedések is közrejátszottak az uzsorázás mérséklődésében, mint a munkahelyteremtés, a közmunkaprogram, a családi kedvezmény. A nehezebb helyzetben élők ugyanis csak akkor tudják elkerülni az uzsorahitelt, ha legális keretek között pénzhez juthatnak, vagyis ha az érintettek elhelyezkedhetnek, s legális úton kölcsönt vehetnek fel.
A rendőrség részletes adatai alapján egyébként tavaly leginkább középkorú uzsorások kerültek az igazságszolgáltatás elé, egy esetben hatvanévesnél idősebb személy is közreműködött az illegális cselekményekben. A tettesek közel fele nő volt. Megemlíthető továbbá, hogy az ügyekben általában csoportokról, uzsorásbandákról nem lehet beszélni, arról annál inkább, hogy sokszor családtagok akadtak fenn a hálón.
Az ORFK-n közölték: a rendőrség a jövőben is szervez majd akciókat az uzsorázás felderítésére. A nyomozó hatóságok szorosan együttműködnek a települési önkormányzatokkal, a kisebbségek képviselőivel és az ügyészséggel is.