Bőven akadt dolguk tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozóinak, a hatóság emberei több mint 6200 bűncselekmény miatt indítottak büntetőeljárást. Az esetek jelentős summáról, együttesen 110 milliárd forintról szóltak. Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője a Magyar Időknek úgy fogalmazott: a legnagyobb kihívást 2016-ban is a közteherviseléssel kapcsolatos visszaélések leleplezése jelentette.
A múlt esztendő esetei közül 2600 alkalommal kezdtek vizsgálódásba költségvetési csalás miatt a pénzügyi nyomozók, az ügyek együttesen százmilliárd forintos kárt okoztak az államkasszának.
Mint a szóvivőtől megtudtuk, az áfacsalások elkövetői az utóbbi időkben nemigen változtattak módszereiken. A bűnügyi tapasztalatok azt mutatják, hogy a visszaélések továbbra sem korlátozódnak egy-egy termékre: a tettesek azt figyelik, mely árucikkek azok, amelyekkel adott időpontban a legnagyobb hasznot érhetik el. Így egyszerre akár több típusú termékkel is folytathatják illegális üzleteiket. Az áfacsalásra leginkább azokat a cikkeket használják fel, amelyek ömlesztve szállíthatók, egyedi azonosításuk nehézkes, vagy egyáltalán nem lehetséges. Lényeges az is, hogy a portékát az ország egész területén keressék a fogyasztók, emiatt a raktárakban is bőven akadjon belőle.
– Cukor, csokoládé, tej, hús, kávé – sorolta a rendre előkerülő élelmiszeripari termékeket és alapanyagokat a szóvivő. Az alezredes hozzátette: a NAV pénzügyi nyomozói tavaly az élelmiszerek piaca mellett a munkaerő-kölcsönzésben is sok gyanús esetet észleltek.
A hatóság az utóbbi időben némileg változtatott a módszerein: a tömeges, de kisebb jelentőségű ügyek felderítése helyett inkább kevesebb, ám szervezetten elkövetett, és a költségvetésnek súlyos károkat okozó bűncselekmény nyomozására helyez nagyobb hangsúlyt. – A szervezett bűnözői csoportok célirányos felszámolása elsőrendű feladattá lépett elő – mondta a szóvivő, megjegyezve: természetesen a csekélyebb bűncselekményeknél is eljárást indítanak, ha annak megvannak a feltételei. A pénzügyi nyomozók tavaly több száz esetben vizsgálódtak például csődbűncselekmény, orgazdaság, hamisítás és a számviteli rend megsértésének gyanújával.
A pénzügyi nyomozók tavaly is törekedtek arra, hogy gyorsan visszaszerezzék a feltételezett elkövetőktől az okozott kár minél nagyobb részét. A NAV-osok kocsikat, ingatlanokat foglaltak le, bankszámlákat ürítettek ki és adott esetben elvitték a csalásban részt vevők értékes vagyontárgyait, készpénzét. Így tavaly a 110 milliárdos summának a harminc százalékát – 33 milliárd forintot – helyezték biztonságba a hatóság emberei. Összehasonlításként 2010-ben ez az arány még alig 10 százalék volt.
– A vagyonvisszaszerzés kapcsán egyre nagyobb szerepük van a nemzetközi megkereséseknek – jegyezte meg Sárközi Alexandra. Az idehaza működő bűnelkövetők ugyanis vagyonukat vagy annak egy részét gyakran külföldi bankszámlákon próbálják meg elrejteni, vagy az összegeket offshore térségekben helyezik el. A NAV bűnügyi főigazgatósága és pénzmosás elleni egysége ezért folyamatosan kapcsolatban áll más államok hatóságaival és az illetékes nemzetközi egységekkel. A NAV több mint 1500 esetben vette fel a kapcsolatot bűnüldözési célból a külföldi szervezetekkel.