A friss kiadvány megjegyzi, hogy a komplex és gyakorta változó szabályozás fékezőleg hat a vállalati beruházásokra és a termelékenység javulására. Mint írják, hazánkban az egy főre jutó bruttó hazai termék nagyjából a fele a legfejlettebb OECD-tagországokénak.
A szaktárca szerint a szervezet a saját korábbi ajánlásaival összhangban lévőnek tartja az adminisztratív korlátok csökkentését, nevezetesen az online pénztárgépek bevezetését, az egyszerűsített szakképesítési jegyzéket, valamint az egyszerűbb bejelentéseket különböző engedélyezési eljárások esetén. Ám mivel csak az egyes országok szerkezeti reformjait vizsgálták, nem tettek említést arról, hogy 2013 óta kiegyensúlyozott és fenntartható pálya mentén, dinamikusan növekszik a magyar gazdaság.
Az NGM kifogásolta azt is, hogy az OECD nem vette figyelembe a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán megkötött hat évre szóló bérmegállapodást, amely lehetővé teszi 2017-ben és 2018-ban a minimálbér és a garantált bérminimum emelését.