Nem látja okát, hogy eltérjen eddigi politikájától a Magyar Nemzeti Bank (MNB). – A monetáris tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását – áll a jegybank döntéshozó testülete legutóbbi kamatdöntő ülésének tegnap kiadott rövidített jegyzőkönyvében.
Mindezzel az MNB újfent határozottan ráerősített meglévő iránymutatására, miszerint kitart a piaci pénzbőséget biztosítani hivatott laza feltételrendszer mellett akkor is, ha ezzel szembemegy a nemzetközi jegybanki fősodorral. Decemberben ennek megfelelően nem változott a 0,9 százalékos alapkamat, és megmaradt az egynapos jegybanki betét negatív kamatszintje is.
A különutasság már nem hat újszerűen, a piaci szereplők számára ismert az MNB feltétel nélküli lazítási politikája akkor is, ha ebben a közgazdászok között többen kockázatokat látnak. Ahogy arról lapunk is többször beszámolt, Európában és a világ jelentős gazdasági térségeiben egyaránt jól alakulnak a növekedési adatok, ennek megfelelően a jegybankok is kamatot emelnek vagy előkészítik a kamatemeléseket, illetve fokozatosan kivezetik azokat az intézkedéseket, amelyek a gazdasági válságból való kilábalást segítették.
Az Egyesült Államok jegybanki funkcióját ellátó Federal Reserve már megkezdte a kamatemelést, további szigorításokat helyezve kilátásba, és a trend térségünkben is érvényesül: tegnap 25 bázisponttal két százalékra emelte az alapkamatot a román jegybank, hamarabb, mint azt a piaci szereplők várták.
A hazai monetáris politika számára jelenleg az Európai Unió irányzata tűnik a leglényegesebbnek. – A külső környezet szempontjából fontos tényező, hogy az Európai Központi Bank (EKB), illetve a régiós jegybankok monetáris politikájában milyen lesz a hangsúlyeltolódás – áll a tanács közleményében.
Az EKB-től jelenleg az várható, hogy a válság enyhítésére beindított eszközvásárlási programját visszafogja, majd megszünteti, ezt pedig az eurózónában is egy kamatemelési ciklus követheti. A fő kérdés, hogy erre a mostani többletlazítás eredményeként mekkora időbeni ráhagyással kell az MNB-nek válaszolnia. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője egy korábbi sajtóbeszélgetésen lapunk kérdésére hat hónapos keretet becsült.
A pénzintézet elemzői megjegyezték: bizonytalan, hogy a piac mit ítél meg az EKB részéről a szigorítás kezdetének. Ez lehet az eszközvásárlási keret szűkítése vagy maga a kamatemelés is. Mindennek a piaci megítélése jelentheti az MNB számára is a lépéskényszert.
Ennek azonban jelenleg még nyoma sem látszik. Épp ellenkezőleg, az MNB hamarosan új intézkedéseket hoz, amelyekkel az a célja, hogy a hosszú futamidejű állampapírhozamokat is lejjebb hozza, miközben a háromszázalékos középtávú inflációs céljának elérését 2019 közepére teszi. Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója a lapunknak adott tavaly év végi interjúban is úgy nyilatkozott, hogy külpiaci nyomásról még nem érdemes beszélni.
– Az eurózóna gazdasága 2017-ben valóban biztató jeleket mutatott, azonban a felszín alatt továbbra is vannak megoldásra váró problémák. A piaci várakozások szerint az eurózóna központi bankja várhatóan óvatos marad, a laza monetáris kondíciók hosszú ideig fennmaradnak – válaszolta akkor kérdésünkre.