Lázár János elöljáróban rögzítette: tavaly többször is felminősítették Magyarországot az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezetek, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy a kormány áttekintse az állampapírpiac egészét. – Az erről készült jelentés 2017 elején kerül a kabinet napirendjére, az esetleges változtatásokról az összegzés alapján születik döntés – húzta alá a tárcavezető. Hozzátette: a kormány korábban már megállapította, hogy a gazdasági környezet kedvező változása nyomán mód nyílt a letelepedési kötvények kivezetésére.
Ennek részletes menetét azonban a teljes helyzet megismerése után határozhatják meg.
A letelepedési kötvények ügye – mint az utóbbi időben oly sokszor – ezúttal is módot adott némi politikai csörtére. Lázár Jánost ugyanis Szabó Tímea független képviselő, a PM politikusa kérdezte írásos formában, mégpedig azzal a felvezetéssel, hogy a miniszter miért nem mondott igazat, amikor korábban a letelepedési kötvényprogram 2016 végi kivezetéséről beszélt.
Lázár János válaszában úgy fogalmazott: tökéletesen tisztában van azzal, hogy a képviselő és a kormány politikai világnézete alapvetően eltér, így számos kérdésben nehezebben tudnak szót érteni egymással. Ilyen lehet például a kormányzás témaköre is. A tárcavezető szóba hozta azt is: arról nincs információja, hogy az ellenzéki képviselő politikai családjában mik a hagyományok, ám hangsúlyozta: a kormányon belül nem szokás megvezetni egymást.
A letelepedési kötvények ügyét az ellenzék hónapok óta az egyik legfontosabb kérdésként kezeli, a téma előkerült például a kötelező betelepítési kvóta elleni hazai küzdelemben is. A Jobbik az október 2-i kvótareferendum után egyebek mellett a letelepedési kötvények kivezetéséhez kötötte az alaptörvény módosításához szükséges szavazatainak biztosítását – azaz lényegében megzsarolta a kormányt.
A párt – miután nem támogatta az alaptörvény módosítását – saját javaslattal állt elő, amely a migránsbetelepítés elutasítása mellett a kötvény megszüntetését is tartalmazta; az indítványt az Országgyűlés nem tűzte napirendjére. Emellett a Jobbik egyfajta „árnyékbizottsággal” vizsgáltatta volna meg a kötvénykibocsátást, ám az ötletet az ellenzék sem támogatta egyöntetűen. A szocialisták korábban szintén javaslatot tettek a kötvények megszüntetésére. A kötvények gazdasági szerepének megítélését segítette a nemzetgazdasági tárca egy tavaly közzétett összegzése. Ebben a minisztérium arra mutatott rá, hogy a letelepedési államkötvények olyan időszakban segítették Magyarországot, amikor a piacról nem vagy csak nagyon drágán tudtunk volna jelentősebb mennyiségben devizaforrást bevonni. A magyar gazdaságnak a letelepedési kötvények akkor is biztonságos megoldást jelentettek, amikor szűkösek voltak hazánk lehetőségei.
Felidézhető a témával kapcsolatban Varga Mihály miniszter minapi nyilatkozata is. A tárcavezető arról beszélt, hogy márciusig még a piacon lehet a letelepedési kötvény, az első negyedév után a konstrukció a jelenlegi formában kikerül a rendszerből. Mindezzel együtt az idei költségvetés még számol valamennyi bevétellel a kötvényekből.
E mellett Varga Mihály megemlítette azt is, hogy a kedvező hozamkörnyezet másra is lehetőséget ad, például a paksi orosz hitelt is piaci feltételek mellett tudja majd finanszírozni az ország, élhetünk azzal a lehetőséggel, hogy Magyarország, ha akar, bármikor előtörleszthet. A miniszter hozzátette: ezzel kapcsolatban egyelőre nincs döntés, de 2017-ben már lehet, hiszen eddig jelentős összeget nem vettünk igénybe a hitelkeretből.