Nem új keletűek az Eurostat aggályai az Eximbank elszámolásának gyakorlatában, ahogyan az uniós statisztikai hivatal még mindig vizsgálja a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak tevékenységét, elsősorban azokat, amelyeket a kormány nevében hajtanak végre. A Portfólió összeállítása szerint azonban figyelemre méltó, hogy az ügyben az Eurostat két év eltelte után is kivár, és nem akarja egyoldalúan átírni a magyar államháztartási adatokat.
Az Eurostat a hét elején tette közzé a tavalyi államháztartási adatok második felülvizsgálatát, amely szerint a magyar költségvetés tavalyi hiánya a bruttó hazai termék 1,9 százalékát érte el, míg az adósságráta 73,9 százalékra csökkent. A hazai Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által megküldött adatokon alapuló számokat tartalmazó dokumentum mellékletében az uniós intézmény ezúttal is külön fejezetben foglalkozik a Magyarországnak címzett kifogásokkal. Igaz, a hivatal a korábbiakkal szemben lazított némileg az elvárásain: ugyanis egyúttal visszavonta fenntartásait a garancia- és szanálási alapok, valamint a Mark Zrt. esetében, mivel a magyar hatóságok ezen egységeket visszamenőlegesen átsorolták az államháztartásba.
Közben a KSH és az MNB az ilyen vitás ügyekben illetékes fórumhoz, a CMFB-hez (Committee on Monetary, Financial and Balance of Payments Statistics) fordult állásfoglalásért. Júniusban még úgy tűnt, hogy a CMFB által felkért munkacsoport a magyar félnek ad igazat, kicsit később, augusztusra viszont kiderült, hogy változott a megítélésük: a vitás kérdésben a magyar fél maradt alul.
Egyelőre nem tudni, a felek mit lépnek, azonban a mai dokumentum alapján kijelenthető: az Eurostat nem tűnik engedékenynek, bár egyelőre türelmes hozzáállást tanúsít, amiből egyesek szerint arra lehet következtetni, hogy úgy vélik, végül sikerül kompromisszumra jutni.