Nyugat-Európában a vezető indexek 2-3 százalékos visszaesése volt a jellemző. Ehhez képest mérsékelt csökkenésnek mondható, hogy itthon a BUX index 1,30 százalékkal, 25 390 pontra esett vissza a zárásra. Elemzők emlékeztetnek: a nagyobb hazai tőzsdei vállalatoknak kicsi a nagy-britanniai kitettsége.
A részvényeken a délutáni órákra erősödött az eladói nyomás, 12 milliárd forint volt a forgalom. Mind a négy blue chip jegyzése esett a BÉT-en: a legnagyobb veszteséget az OTP szenvedte el, 2,29 százalék mínusszal 6180 forintra csökkent az árfolyama, ahogyan egyébként külföldön is rájárt a rúd a bankpapírokra.
A Mol kurzusa 1,11 százalékkal, 16 000 forintra csökkent, míg a Magyar Telekomé 0,68 százalékkal, 436 forintra, a Richteré pedig 0,58 százalékkal, 5300 forintra. (Összehasonlításul: a londoni börzén a magyar érdekeltségű Wizz Air árfolyama 10 százalékot zuhant.) Hétfőtől új kibocsátó, a Wingholding Zrt. értékpapírjaival bővült a Budapesti Értéktőzsde kínálata. Az ingatlanfejlesztő és -beruházó társaság 18,4 millió euró névértékű kötvényével lehetett kereskedni.
A forint jegyzését továbbra is sújtja a Brexittel kapcsolatos devizapiaci felfordulás: az euró 318 fölé, a svájci frank 295 közelébe gyengült. A Takarékbank elemzésében ugyanakkor az áll: egy-két héten belül – újabb külső sokk híján – a hazai fizetőeszköz visszaerősödhet 315 alá az euróhoz képest. A magyar eszközöket tekintve különösen fontos lesz az Európai Központi Bank lehetséges lépéssorozata, amit akár már a mostani háromnapos tanácskozás során bejelenthetnek – írják az Equilor elemzői. Egy kiterjesztett monetáris lazítás pozitív hatással lehet a feltörekvő devizákra, a forintra is.