Öt ponton találta az uniós joggal ellentétesnek a hazai kafetériaszabályokat az Európai Unió Bírósága. A luxembourgi székhelyű ítélkező fórum tegnap közzétett döntése szerint az üdülési és étkezési költségek fedezésére felhasználható Szép-kártyákról szóló paragrafusok a vállalkozás szabadságát korlátozzák, méghozzá meg nem engedhető módon. A bíróság problémásnak találta például, hogy a más országban székelő cégek nem bocsáthatnak ki ilyen plasztiklapot. A Szép-kártyák ügyében további három jogsértést állapított meg Luxembourg, az Erzsébet-utalványok kapcsán viszont egyetlen, ám lényeges sérelemre bukkant az EU ítélkező testülete. A bírák elfogadhatatlannak minősítették, hogy idehaza csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adhat ki készételre elkölthető Erzsébet-utalványt.
A most kifogásolt szabályrendszer 2012-ben átalakította a hazai étkezésiutalvány-piacot. A módosítás egyik érve az volt, hogy az addig döntő szerepet vállaló – jórészt francia – kafetériacégek az idehaza megszerzett profitot kivihették az országból. Az Erzsébet-program ezzel szemben az elmúlt években több mint hatszázezer személy, köztük háromszázezer gyermek szociális üdültetését garantálta. Utóbbi számok előkerültek a kormányszóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján is. Kovács Zoltán az ítéletre egyébként úgy reagált: a kabinet tiszteletben tartja a határozatot, az ügy azonban bizonyos értelemben bűzlik. Az eljárás ugyanis azoknak a multinacionális kafetériacégeknek a feljelentése nyomán vette kezdetét, amelyek annak idején a mostani szabályok miatt kiszorultak a honi piacról. – Ez át is üt az ítéleten – jegyezte meg. Közölte azt is, hogy a kormány továbbra is elszánt, és meg akarja tartani az Erzsébet-programot. Arról pedig, hogy ezt a célt az uniós bírósági döntés után miként lehet elérni, a mai ülésen tárgyal a kormány.
Amíg a multiké volt Brüsszelt nem zavarta
Az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei – mondta ki keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága. Addig minden rendben volt, amíg a teljes piac a franciáké volt.
Bár az uniós ítéletet többen úgy értelmezték, hogy leáldozott a Szép-kártyának és az Erzsébet-utalványnak, a helyzet korántsem ilyen egyszerű. A luxembourgi bíróság sajtóügyeivel foglalkozó szakembert, Lehóczki Balázst arról kérdeztük, mi várható a döntés után. A jogász elsőként azt rögzítette: a határozat kihirdetésével egyértelművé vált, hogy a magyar jogrendben olyan passzusok szerepelnek, amelyek sértik az uniós előírásokat. A hazai törvényhozásnak mihamarabb meg kell szüntetnie ezt a helyzetet: ki kell iktatnia, vagy meg kell változtatnia a jogellenesnek minősített passzusokat. – A jogalkotási lépések megtételét az Európai Bizottság idővel ellenőrzi – folytatta Lehóczki Balázs –, de az új paragrafusok kidolgozására a tapasztalatok alapján néhány hónap biztosan a magyar Országgyűlés rendelkezésére áll. – Mi történik akkor, ha az újonnan megszavazott rendelkezések sem felelnek meg az uniónak? – vetettük közbe. – Ilyen esetben – hangzott a válasz – újból kötelezettségszegési eljárás indulhatna. Ha a bizottság úgy ítélné meg, hogy a magyar kormány nem akarja végrehajtani a luxembourgi ítéletet, akár a pénzbüntetés lehetősége is felmerülne. – Ezek szerint meg kell nyitni a piacot minden érdeklődő külföldi szereplő előtt? – tettük fel az újabb kérdést. – A bíróság nem általában tiltja az állami monopóliumokat, de esetről esetre megvizsgálja azok indokait. Az Erzsébet-utalványok ügyében az indokok nem voltak kellően súlyosak – magyarázta Lehóczki Balázs. A szakember emellett felidézett egy több szempontból eltérő, mégis hasonló közelmúltbeli esetet. Eszerint Németország monopóliumot vezetett be a szerencsejátékok terén, amiről Luxembourgban kimondták, hogy a szabályok jogsértőek. A német rendelkezések akkor megváltoztak, de lényegében ugyanazt a helyzetet tartották fenn.
– Az ítéletből az olvasható ki, hogy az unió azt szeretné, ha kinyílna a magyar szolgáltatói piac a Szép-kártya és Erzsébet-utalvány esetén – ezt már Fata László kafetéria-szakértő mondta lapunknak. Hozzátette: a munkáltatók számára előnyökkel is járhatna, ha a mostaninál több szereplő kínálná a szolgáltatásokat, kedvezőbbé válhatnának a feltételek. – Jelenleg nehezen megbecsülhető, hogy lennének-e új belépők – jegyezte meg a szakember, majd leszögezte: jelenleg annyi biztos, hogy a mostani Erzsébet-utalványok és Szép-kártyák felhasználását, elfogadását, forgalmát közvetlenül nem veszélyezteti a bírósági döntés.
Az ügy persze politikai hullámokat is vetett. Több ellenzéki megszólaló mellett a Demokratikus Koalíció egyik képviselője például arra vár választ a kormánytól, hogy az ítélet kötelezi-e a magyar államot kártérítés megfizetésére azoknak a cégeknek, amelyek korábban kiszorultak a hazai piacról. A Fidesz egy tegnapi közleményében azt írta: a balliberálisok most sem a magyar emberek, hanem a multik mellé álltak.
Utalványozók
„A kormány szerdán dönt arról, milyen válaszlépéssel menti meg az elmúlt két évtized legnagyobb szociális üdültetési programját. Bízom benne, hogy a pezsgősdugó pukkanásának hangját Budapesten fogjuk hallani, nem Párizsban és Brüsszelben.” – írja Csákó Attila vezércikkében.