– Sztrájkkal fenyegetnek a szakszervezetek a bértárgyalások folyamán. Visszatérhet a 2006–2008-as munkabeszüntetések korszaka?
– Nincs sztrájkhangulat a MÁV-Startnál, és megítélésem szerint okuk sincs a szakszervezeteknek sztrájkolni. A MÁV-Start sem az a cég, amely 2006-ban volt, a jogi környezet is megváltozott. Nem számítok munkabeszüntetésre.
– Abban lehet igazuk a szakszervezeteknek, hogy az alacsony bérek hozzájárulnak a munkaerő elvándorlásához. Állítólag az osztrák vasutaknál ma is sok magyar mozdonyvezető dolgozik.
– A magasabb bér elszívóereje természetesen nálunk is tapasztalható, de a mozdonyvezetőkkel kapcsolatban az a helyzet, hogy ha dolgoznak is magyarok nyugati vasúttársaságnál, ők nem tőlünk mentek el. Komoly képzéseken kell átesniük azoknak, akik mondjuk az ÖBB-nél akarnak dolgozni, ami időben is, pénzben is nagy akadályt jelent, és akkor a magas szintű nyelvtudásról még nem beszéltem. Másfelől a mi mozdonyvezetőinknek nem kell külföldre menniük, ha munkaadót akarnak változtatni: a magánvasutak évek óta komoly elszívóhatást gyakorolnak rájuk. Éppen ezért elég magas a jövedelmük is. Inkább a jegyvizsgálóink keresnek munkát Nyugat-Európában, de ők sem a szakmájukban helyezkednek el.
– Ezeket az állásokat hirdetik az elővárosi vonatok utastájékoztató tábláin? Már ekkora lenne a baj?
– Először is hadd mondjam el, hogy ez a nálunk még új módszer más országok vasúttársaságainál már bevált gyakorlat. A vonatokon elhangzó álláshirdetés hatásosságát mutatja, hogy már több mint 800 önéletrajz érkezett, és azért nem olyan vészes a munkaerőhiány. A körülbelül kilencezres mozdonyvezetői, jegyvizsgálói és karbantartói létszámból1 50-150 mozdonyvezető és jegyvizsgáló hiányzik. Jelenleg 130 mozdonyvezető-gyakornok képzése zajlik. A jegyvizsgálóknál valóban nagyobb a fluktuáció, de ennek részben az az oka, hogy ez kifejezetten nehéz munka. Minden héten ér egy-egy munkatársunkat szóbeli vagy tettleges támadás. Ezért erősítjük a fedélzeti jelenlétet, ha két-két jegyvizsgáló jut egy vonatra, nagyobb biztonságban vannak. Ami a karbantartó szakmunkásokat illeti, valóban tapasztalható elöregedés. Ennek ellensúlyozására tanulói szerződéseket kötünk a képzőintézetekkel.
– Sok a panasz az ősszel átadott esztergomi vonallal kapcsolatban. Nagy a zsúfoltság, kimaradnak járatok, hosszú a menetidő. Mi ennek az oka, és mikor lesz jobb?
– Minden elővárosi vonalra igaz, hogy a csúcsidőszakban hatalmas az igény, más napszakokban lényegesen kisebb. Ezt a csúcsigényt nem könnyű kiszolgálni, például az esztergomi vonalon ilyenkor a kevésbé kényelmes ingavonatokat kell bevetnünk a Desiro motorvonatok helyett. Lehet, hogy más kényelmetlenségekkel együtt, ami a műszaki átadás elhúzódásából származott, úgy tűnik, a 2-es vonal nincs rendben, de az adataink mást mutatnak. Az utasok száma már 30 százalékkal meghaladja a felújítás előttit, és a menetrendszerűség bőven 90 százalék fölötti. Persze jobb lett volna, ha a villamosítás elkészül a felújítás végéig, mert akkor már FLIRT vonatok járnának, amelyek gyorsabbak és üzembiztosabbak a Desiróknál. Jövőre, ha villamosított lesz a vonal, lényegesen rövidül a menetidő, és nem tartok elképzelhetetlennek akár 100 százalékos utasszámbővülést sem.
– Készülnek a HÉV-ek átvételére és a dugódíj bevezetésére?
– Semmilyen hivatalos értesítést nem kaptunk arról, hogy a nemzeti vasúttársaság kezelésébe kerülnének a HÉV-vonalak. Ami a dugódíjat illeti, ha bevezetik, az elővárosi közlekedésben jelentős forgalomnövekedést eredményezhet majd a vasúton is. Az idei évre ettől függetlenül is 1,5 százalékkal, kétmillió utassal nagyobb forgalmat várunk. Erre készülünk is, folyamatosan vásároljuk a villamos motorvonatokat, már több mint száz szerelvény üzemel a főváros környéki forgalomban, amelyek egyébként az idei menetrendben távoli városokban is feltűnnek. További motorvonatok beszerzését is tervezzük ötven, a meglévőknél nagyobb befogadóképességű, legalább 300 ülőhelyes motorvonatot vásárolnánk. Emellett szükség lesz a hagyományos ingavonatok használatára is, ezért felgyorsítjuk a felújítási programunkat.
– Várható-e, hogy kereskedelmi jellegű árengedményeket vezetnek be, például bizonyos időpontokban, irányokban, elővételben vásárolva olcsóbban lehet majd utazni?
– A tarifa ügyében a tulajdonos dönt, miként a kedvezmények mértéke is kormányzati hatáskör. Mint üzemeltető, mi csak javaslatokat tehetünk. Az kétségtelen, hogy a nálunk sokkal gazdagabb országok és vasúttársaságok is igyekeznek a csúcsidőszakok kapacitásigényeit tompítani, időben elhúzni.
Ha az elővárosi forgalomban a munkaidő kezdetén és végén csak a munkába járók utaznának, kisebb lenne a zsúfoltság. Amikor egy-egy hétre intenzív jegyellenőrzésbe kezdünk valamelyik elővárosi járatunkon, akár húsz százalékkal is visszaesik az utaslétszám, a jegybevétel viszont nem csökken. Ez azt mutatja, hogy ilyenkor a bliccelők nem szállnak fel.
– Egy RailJet-vonatjegy áráért bárki megnézheti Bécsben, milyen egy XXI. századi főpályaudvar. Budapestnek mikor lesz méltóképpen reprezentatív és korszerű nagypályaudvara?
– Kétségtelen, hogy az elővárosi vasúti forgalom fejlesztéséhez szükséges a Keleti és a Nyugati pályaudvar, valamint ezek technológiai területeinek műszaki megújítása. Ha megvalósulna Kelenföld és a Nyugati föld alatti összekötése, akkor utóbbi betölthetné egy minden igényt kielégítő, átmenő rendszerű főpályaudvar funkcióját. Az említett összekötés jelenleg nincs napirenden, de a Keleti és a Nyugati rekonstrukciója tudomásom szerint 2020-ig megtörténik.