Érdemben nőtt az új lakások iránti kereslet, miközben egyre több új építésű – nagyrészt még a tervezőasztalon lévő – ingatlan jelenik meg a kínálatban. A Lakópark.ingatlan.com lapunk által összeállított felmérése szerint az összes lakáskereső körében húsz százalék fölé nőtt azok aránya, akik új építésű ingatlant vásárolnának. Ez a múlt év közben jellemző tíz százalék körüli arányhoz képest jelentős bővülést mutat.
– A befektetők részaránya korábban a vevők mintegy harmadát tette ki a teljes ingatlanpiacon, 2017-re azonban jelentősen csökkent a számuk. Az új lakást keresők között egyre többen vásárolnak saját célra – mondta a Magyar Időknek Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője.
Rámutatott: ebben nagy szerepe van annak, hogy az állami támogatások jelentősége egyre nő: most minden harmadik új lakást kereső mondja azt, hogy fontos szempont a választásnál, vagy legalábbis figyelembe veszik, hogy az új otthonhoz igénybe lehessen venni a 10 plusz 10 millió forintos, háromgyermekeseknek szóló családi otthonteremtési kedvezményt (csok).
Ez azonban a jelek szerint egyelőre nincs egészen összhangban a fejlesztésekkel: az Ingatlan.com adatai szerint az idén januárban tavalyhoz képest 86-ról 78 négyzetméterre csökkent a kínált új lakások átlagos alapterülete. Sőt, viszonylag kevés a 80–140 négyzetméteres, legalább 4 szobás ingatlanok aránya, pedig ezeket keresi az érdeklődők 15 százaléka.
Az elérhető társasházprojektek nagy részénél egyébként lapunk munkatársainak tapasztalata az, hogy a garzonok mellett jellemzően a többszobás, tágasabb, vagyis a nagycsaládoknak megfelelő lakásokat foglalják le először a vevők – sőt sok esetben egyelőre csak ezekre csapnak le.
Magas keresletre, bővülő kínálatra és az árak lassabb ütemű további növekedésére számít az egyik legnagyobb lakásfejlesztő, a Cordia Zrt. is. Földi Tibor vezérigazgató egy tegnapi sajtóbeszélgetésen azt hangsúlyozta: a keresletet erősítik a csok kedvező változásai, a javuló jövedelmi viszonyok, az elmúlt évekből mostanra halasztott vásárlások, valamint a növekvő hitelfelvételi és hitelezési hajlandóság. Az építőipari kapacitások ugyanakkor szűkösek, és Földi szerint az is kedvezőtlen, hogy az egyszerűsítések ellenére az eljárási rendszer még mindig megnehezíti az építési engedélyek beszerzését.
A Futureal-csoporthoz tartozó cég piacelemzése szerint tavaly előszerződéssel és végleges szerződéssel mintegy hétezer új lakás kelt el Budapesten – éppen annyi, mint az azt megelőző három évben összesen. A fővárosi átlagos négyzetméterár decemberben 620 ezer forintra nőtt, Budán az átlagár 660 ezer, Pesten 600 ezer forint körül alakult.
Félmillió forintos négyzetméterár alatt csak Budapest külső kerületeiben találni új építésű ingatlant, de a legdrágább I., V. és XII. kerületben az egymilliós négyzetméterár jellemző. Földi Tibor vezérigazgató rámutatott: a futó fejlesztések lakásainak a fele várhatóan csak 2018-ban készül el. Sőt 4800 lakás esetében még el sem kezdték az építkezést, csaknem 2500 lakásra pedig még építési engedély sincs.
Az Otthon Centrum minapi körképe arra mutatott rá, hogy országosan mintegy ötszáz olyan lakásprojekt zajlik, amelyek lakásai már megjelentek az online hirdetőfelületeken. Budapesten 338, értékesítési céllal épülő, legalább kétlakásos fejlesztés folyik, összesen több mint 21 ezer lakással. A megyeszékhelyeken és a régióközpontokban további 163 projektben mintegy 4500 lakás érhető el.