– A kínai BYD elektromosbusz-gyár legújabb magyarországi beruházási projektje a nullaemissziós elektromos buszok gyártására irányul. Jelenleg hogyan alakul Kína magyarországi általános befektetési helyzete?
– A BYD-nek ez a gyára Kína új elektromosautóbusz-márkájának európai beruházással létrehozott első buszgyára, remélem, hogy ez a befektetés tovább erősíti a kínai–magyar kétoldalú gyártási együttműködést. Kína Magyarországon eszközölt teljes beruházásának összege elérte a 4,1 milliárd dollárt, ez Kína kelet-közép-európai teljes beruházási összegének mintegy a kétharmada. Ez azt jelenti, hogy Magyarország továbbra is Kína legnagyobb befektetési célpontja a kelet-közép-európai térségben. A kínai beruházás által érintett területek kiterjednek a vegyiparra, a pénzügyre, a kommunikációra, a logisztikára, az autóiparra, és még sorolhatnám. A Bank of China, a Santung tartományi Wanhua, a Huawei, a ZTE – mind olyan tőkeerős kínai vállalkozások, amelyek nemcsak hogy kiválóan működnek, hanem folyamatosan bővítik is a beruházásaikat. A kínai vállalatok közel 7400 munkahelyet teremtettek Magyarországon, aktívan hozzájárulva ezzel a helyi foglalkoztatási problémák megoldásához.
– Ön hogy véli, Magyarország miért képes ilyen nagy számban magához vonzani a kínai befektetőket?
– A magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a kínai vállalatok magyarországi befektetéseinek, és a kínai vállalatok számára az európai hídfőállás szerepét kívánja betölteni. Ez a legfőbb oka annak, hogy a kínai vállalatok Magyarországot választják. A két ország tovább mélyíti a pénzügyi együttműködést is, ami az idetelepülő kínai vállalatok számára kedvező lehetőségeket teremt. 2015-ben a Kínai Népi Bank meghatalmazásával a Bank of China Magyarországon a zsenminpi (renminbi) klíringközpontjává vált, ez a kelet-közép-európai térség első zsenminpialapú elszámolási bankja. 2016 decemberétől a kínai bankközi devizapiac elindította a jüan és a forint közvetlen kereskedését. Ez elősegíti a kétoldalú kereskedelem és befektetések fellendítését, megkönnyíti a jüan és a forint kereskedelmi és beruházási elszámolásokban való felhasználását. A „16+1 együttműködés” keretén belül Magyarország aktívan részt vesz a Kína–Kelet-Közép-Európa Befektetési Együttműködési Alap tevékenységeiben. Az ebbe a sorozatba tartozó pénzügyi együttműködési kezdeményezések hatékonyan segítik elő a kétoldalú kereskedelmi és befektetési együttműködést. Magyarország Európa közepén fekszik, a logisztikai és közlekedési lehetőségek kiválóak, a munkaerő minősége általánosan igen magas, a munkaerőköltségek az európai uniós átlaghoz képest alacsonyak. Ebben rejlik Magyarország egyedülálló előnye, amely a kínai befektetők számára kétségtelenül nagy vonzerővel bír. Bízom benne, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a jövőben egyre több kínai vállalat érkezik Magyarországra befektetési lehetőségeket keresve, és megvalósul a közös előnyökön alapuló nyertes–nyertes állapot.
– Az elmúlt években hogyan alakult a kétoldalú kereskedelem helyzete?
– A két ország folyamatosan jó kereskedelmi kapcsolatokat ápol, jelenleg Kína Magyarország Európai Unión kívüli legfontosabb kereskedelmi partnere, Magyarország pedig Kína Kelet-Közép-Európán belüli harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. 2016-ban a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke elérte a 8,89 milliárd dollárt, az előző évi adatokhoz képest ez 10,1 százalékos növekedést jelent. A kétoldalú kereskedelem nagyobb részét a magas hozzáadott értékű mechanikai és elektronikai termékek alkotják, ezen termékek import-export kereskedelmi értéke elérte a 7,65 milliárd dollárt. A kelet-közép-európai térségben Magyarország Kína felé irányuló exportja a legnagyobb, 2016-ban Magyarország kínai exportja mintegy 3,46 milliárd dollár volt, az előző évi adatokhoz mért növekedés elérte a 20,5 százalékot, ezen belül a mezőgazdasági termékek kivitele közel 40 százalékos növekedést ért el. A fagyasztott marhahús kínai exportjának engedélyezését követően idén januárban első alkalommal a magyar búza is beléphetett a kínai piacra. 2016-ban a két ország között aláírásra került az export-import élelmiszeripari termékek élelmiszer-biztonságát szabályozó szándéknyilatkozat, valamint a magyar tejtermékek kínai exportjára és az élő lovak exportjára irányuló jegyzőkönyv, amely kedvező feltételeket teremtett a két ország közti mezőgazdasági együttműködés további bővítéséhez.
– Hszi Csin-ping (Xi Jinping) főtitkár úr pár évvel ezelőtt vetette fel az „egy övezet, egy út” kezdeményezést. Ön mit gondol erről, mit jelent ez az iniciatíva a kétoldalú kapcsolatok fejlődése tekintetében?
– Az „egy övezet, egy út” a „Selyemút gazdasági övezet” és a „XXI. századi tengeri selyemút” rövidített megnevezése. A történelem során a szárazföldi selyemút és a tengeri selyemút a Kína és Közép-Ázsia, Nyugat-Ázsia, Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Kelet-Afrika és Európa közötti kereskedelmi és kulturális cserekapcsolatok jelentős főútvonalát képezte. Az „egy övezet, egy út” közös építése az öt elem tanát alapul véve a politikai párbeszéden, az infrastrukturális összeköttetésen, a zavartalan kereskedelmen, a pénzügyi közvetítésen és az emberek közti kapcsolattartáson alapul, a fejlesztés célja a kölcsönös politikai bizalom és a gazdasági integráció megteremtése, a kulturális toleranciára alapuló érdekközösségi rendszer kiépítése, valamint a sorsközösség és az egymás iránti felelősség vállalása. Nem kétséges tehát, hogy az „egy övezet, egy út” kezdeményezés új szintre emeli a kínai– magyar kapcsolatokat. 2015 júniusában a két ország aláírta az „egy övezet, egy út” közös kiépítésére irányuló kormányközi szándéknyilatkozatot, amely a Kína és az európai országok között ilyen céllal első- ként aláírt kormányközi dokumentum. Ez azt jelenti, hogy a kínai „egy övezet, egy út” és a magyar „keleti nyitás” politikája között sikeres kapcsolódás valósult meg. Magyarország elsőként hozta létre és indította útjára az „egy övezet, egy út” munkacsoport-mechanizmust, ezen keresztül a két ország tovább erősíti a pragmatikus együttműködést. Az „egy övezet, egy út” keretei között Kína, Magyarország és Szerbia jelenleg aktívan támogatja a Budapest–Belgrád-vasútvonal modernizációs átépítési projektjének előmozdítását. Ez az „egy övezet, egy út” kiépítésének, valamit Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése keretein belül megvalósuló projektek zászlóshajója. Ez a vasútvonal – mint a Kína–Európa szárazföldi és tengeri tranzitútvonal egyik kulcsfontosságú tényezője – a szárazföldi és tengeri szállítási útvonalak összeköttetését biztosítva igen nagy jelentőséggel bír az eurázsiai kontinens kölcsönös összekapcsolásának és átjárhatóságának a megteremtésében. Remélem, hogy a projekt kivitelezése mihamarabb megkezdődik.
– Ön hogyan értékeli a kínai–magyar kétoldalú politikai kapcsolatokat?
– Magyarország az elsők között ismerte el és alakított diplomáciai kapcsolatot az új Kínával, 2004, azaz a két ország közti baráti és együttműködési partnerség kiépítése óta a két ország közti politikai bizalom folyamatosan mélyül, a baráti cserekapcsolatok napról napra szorosabbak. Különösen az „egy övezet, egy út” építése és a „16+1 együttműködés” támogatása óta egyre gyakoribbak a magas szintű látogatások, a különböző területek közti párbeszéd és együttműködés egyre szerteágazóbb. A kínai fél nagy jelentőséget tulajdonít a Magyarországgal való kapcsolatok fejlődésének, a magyar féllel karöltve hajlandó további erőfeszítéseket tenni a politikai bizalom további megszilárdításáért, a pragmatikus együttműködés elmélyítésé- ért, a humán cserekapcsolatok szorosabbra fűzéséért, a nemzetközi ügyeket érintő kommunikáció és koordináció, valamint a kétoldalú kapcsolatok előmozdításáért és a „16+1 együttműködés” további új szintekre emeléséért. Fontos kiemelni, hogy idén Magyarország ad otthont a 6. Kína– Kelet-Közép-Európa Csúcstalálkozónak, amely szintén hozzájárul a „16+1 együttműködés” előmozdításához.
– Kérem, röviden mutassa be a kétoldalú humán kapcsolatok jelenlegi helyzetét!
– Az utóbbi években a két ország együttműködése az oktatás, a kultúra, az idegenforgalom és más humán területeken is folyamatosan fejlődik. Az oktatási együttműködést illetően 2006 óta Kína négy Konfuciusz Intézetet hozott létre Magyarországon, ebből az egyik, a Pécsi Tudományegyetemen működő az európai kontinens első hagyományos kínai gyógyászatot is oktató Konfuciusz Intézete. Ezek a Konfuciusz Intézetek aktív szerepet játszanak a kínainyelv-oktatás elősegítésében és a kínai kultúra terjesztésében. A két ország kormánya által közösen létrehozott két tannyelvű iskola a kelet-közép-európai térség egyetlen, a fogadó ország nyelvén és kínai nyelven oktató állami oktatási intézménye. Tavaly az intézmény középiskolai részleggel bővült, ezzel utat engedve a magyarországi kínainyelv-oktatás teljes körű képzési korszakának. A kulturális cserekapcsolatok terén is intenzív aktivitást tapasztalhattunk. 2012 júliusában a Kínai Nemzeti Nagyszínház nagyszabású epikus pekingi operája, a Vörös szikla került bemutatásra a Magyar Állami Operaházban. A klasszikus történet, a gyönyörű énekek és kosztümök, a gondosan kidolgozott színpadi díszletek magával ragadták a nézőközönséget. 2013 novemberében a Sanghaji Nagyszínház és a Müpa közös produkcióját, Verdi Attila című művét láthattuk a Sanghaji Nagyszínház előadásában. Mint a két fél első együttműködése, ennek az operának az előadása különleges jelentőséggel bír a két ország közti kulturális cserekapcsolatok terén. 2016 áprilisában a Kínai Központi Operaház két alkalommal, kétszáz főt megmozgató, erőteljes fel- állású előadáson mutatta be Budapesten Puccini Turandot című remekművét. A színpadon megjelenített fenséges Tiltott Város, a gyönyörű koreográfia, a csodálatos „Jázmin” dallama lenyűgözően hatott a nézőkre. A diplomáciai kapcsolatok 65. évfordulójára a Kínai Művészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria társkurátorként megszervezett, Munkácsy és kora – Magyar művészet a 19–20. század fordulóján című kiállítása 2014. november 3-án nyílt meg Sanghajban. A két és fél hónapos időszakban több százezer néző látogatta meg a kiállítást, amely átütő sikerrel zárult. Annak érdekében, hogy a kínai főváros közönsége is megismerkedhessen Munkácsy művészi stílusával, a Pekingi Festőakadémiához tartozó Szépművészeti Múzeumban 51 kiválasztott műalkotás került bemutatásra, ez a kiállítás is kiemelkedően sikeres volt. 2015. április 23-tól június 28-ig Budapesten, a Nemzeti Galériában láthatta a nagyközönség A természet igézete – Csi Paj-si (Qi Baishi) festményei a Pekingi Festőakadémia gyűjteményéből elnevezésű kiállítást, amelyen 108, a Pekingi Festőakadémia által összegyűjtött festészeti remekművet láthattunk – a tárlat kiválóan bemutatta Csi Paj-si, az egyik legismertebb kínai kortárs festő gazdag és legendás művészi pályafutását. A turizmus témakörét említve, a Kínai Állami Idegenforgalmi Hivatal 2016-ban Budapesten hozta létre első kelet-közép-európai irodáját, amely a Kína és kelet-közép-európai térség baráti cserekapcsolatainak megerősítéséhez jelent új hídfőállást. A Magyarországra érkező kínai turisták száma évről évre nő. Példának okáért, 2016-ban az ideérkező turisták száma meghaladta a 170 ezret, az előző évi adatokhoz képest a növekedés 35,7 százalékos volt. Magyarország gyönyörű tájai, az ország gazdag kulturális öröksége, a Duna két partján elterülő világörökségi helyszínek láttán a kínai turisták olyan jól érzik itt magukat, hogy szinte el is felejtenek hazamenni. A magyarok vendégszeretete, őszinte kedvessége lenyűgözi a kínai látogatókat, kellemes emlékeket hagyva bennük. A felek közös erőfeszítésének eredményeként az Air China légitársaság 2015 májusában beindította a Peking–Budapest közvetlen járatát, szorosabbra fűzve a Kína és Magyarország között fennálló kapcsolatot. A következőkben tovább vizsgáljuk a két ország közötti újabb közvetlen útvonalak megnyitásának lehetőségeit, hogy még kényelmesebbé tegyük a Kína és Kelet-Közép-Európa országai közti kétirányú idegenforgalmi cserekapcsolatokat.
– Ebben a hónapban jelenik meg Hszi Csin-ping Kína kormányzásáról című könyvének magyar nyelvű fordítása. Bemutatná röviden a művet?
– Hszi Csin-ping Kína kormányzásáról című kötete a főtitkár úr 2012. november 15. és 2014. június 13. közt elhangzott felszólalásait, beszédeit, előadásait, kérdésekre adott válaszait, eligazításait és gratulálóleveleit gyűjtötte csokorba 79 fejezetben, tizennyolc témakörre osztva. A Kínai Kommunista Párt XVIII. kongresszusát követően Hszi Csin-ping az ország kormányzásának gyakorlati kérdéseit illető számos nagy fontosságú értekezése jelent meg nyomtatásban, amelyekben számos új elképzelést, ötletet és érvet terjesztett elő, kimerítően megválaszolta a párt és az ország fejlődését érintő fontos elméleti és gyakorlati kérdéseket, összegzően mutatva rá a központi kollektív vezetés kormányzási elképzeléseire és stratégiáira. Ez a kiadvány rendszerezetten mutatja be Kína fejlesztési filozófiáját, a fejlődés útját, bel- és külpolitikáját, így egy fontos ablakot nyit arra, hogy a nemzetközi közösség átfogóan lássa, objektíven ismerje meg és racionálisan értse meg a kortárs Kína működését. A könyvet megjelenése óta folyamatos és töretlen vásárlói érdeklődés övezi, világszerte erős visszhangot keltett, a kiadott példányszám a fordításokat is figyelembe véve már meghaladta a 6,2 milliót. Úgy vélem, hogy az olvasók ezen a kiadványon keresztül jobb megértésre jutnak az állami ügyek Hszi Csinping általi irányításának új koncepcióiról, elképzeléseiről és stratégiájáról, ez- által mélyebben megértik a kínai nemzet álmait és törekvéseit is.