Belföldön nyaral a magyar turisták háromnegyede, míg külföldi, főként európai úti célokat honfitársaink egyharmada választ idén – közölte a Budapest Bank legfrissebb, reprezentatív felmérése alapján. Ebből kiderül, hogy tavaly óta tovább erősödött a lakosság utazási kedve, amit az előző évinél jóval nagyobb arányban finanszíroznak készpénzből és kevésbé hitelből. A nyaralók több mint a fele a nyári főszezonban, vagyis június és augusztus között kapcsolódik ki, a legtöbben az idény második felében. A hazai üdülőhelyek közül ebben az évben is a Balaton és környéke a legnépszerűbb. Az utazások időtartama idén a magyarok körében átlagosan nyolc nap. A nyaralók kétharmada két- vagy háromfős, negyedük pedig négyfős vagy annál is nagyobb társaságban kapcsolódik ki.
Az elmúlt évhez képest nem változtak a nyaralásra szánt összegek: háztartásonként továbbra is átlagosan 147 ezer forintos költségkerettel kalkulálnak az utazók (ami nagyjából 8200 forintot jelent egy személyre éjszakánként). Nőtt viszont azok száma, akik már 200 ezer forintnál is többet fordítanak a családi pihenésre, elsősorban külföldön vagy hosszabb belföldi üdüléskor. A válaszadók több mint felével előfordult már, hogy többet költött az előre eltervezett keretnél. A pluszköltségeket jellemzően az étkezések, a programok és belépőjegyek, valamint a szórakozásra fordított kiadások okozzák, ezekkel idén is kalkulálnak a felmérésben részt vevő utazók.
Az adóváltozások nyomán a kafetériaelemek – mint például a Szép-kártya és az Erzsébet-utalvány – aránya 2017-ben visszaesett a pihenések finanszírozásában. Idén ugyanis a korábbi 26 százalék helyett csak 19 százalék használja fel ezeket ilyen célra, és a kiadások mindössze kilenc százalékát fedezik ebből.
A bank által megkérdezett válaszadók hat százaléka a tervei szerint hitelt is igényel a szükséges utazási költségek előteremtésére. Idén a nyaralás alatt a magyarok döntő többsége, 87 százaléka a múlt évhez hasonlóan elsősorban készpénzzel fizet, a bankkártyát az utazók 57 százaléka veszi elő.