A KSH jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek 2017-ben az előző évhez képest, decemberben pedig 2,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál a novemberi 2,5 százalék után. A maginfláció csaknem az inflációval azonos 2,3 százalékos volt a múlt év egészében, decemberben 2,6 százalékot ért el, megegyezően a novemberivel.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az infláció lassulása két tételre vezethető vissza. Az erős bázishatás miatt az üzemanyag áremelkedése visszaesett, az elmúlt 15 hónap második legalacsonyabb éves növekedési ütemét regisztrálta a KSH.
A tartós fogyasztási cikkek ára 0,4 százalékkal csökkent, ami vélhetően a szokásosnál erősebb decemberi leárazásoknak volt köszönhető. Ezzel szemben a szolgáltatásoknál megállt az infláció lassulása, sőt enyhe erősödés volt tapasztalható. E két tényező eredője nyomán maradt változatlan a maginfláció. Továbbra is az átlagosnál magasabb volt az élelmiszerek, valamint a szeszes italok, dohányáruk inflációja.
Összességében a két fő inflációs mutató még mindig jelentősen elmarad a jegybanki céltól. Az ING várakozásai szerint 2018-ban az inflációs nyomás bár erősödhet, így is cél alatt marad: 2,7 százalék lehet, így nem feltételezik, hogy változna az MNB laza monetáris politikája.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a decemberi 2,1 százalékos infláció lassulást jelent a novemberi 2,5 százalék után. Az alacsonyabb mutató elsősorban a bázishatással magyarázható, 2016 decemberében ugyanis megugrottak az üzemanyagárak, 2017 decemberében pedig 1,2 százalékkal csökkentek.
A hatósági árak, a változékony energia- és élelmiszerárak nélkül számított, a tényleges inflációs folyamatokat reálisabban bemutató maginfláció decemberben 2,6 százalékos volt, továbbra is a 2,5-2,9 százalékos sávban van, ami magasabb az inflációs főmutatónál.
Az idei első negyedévben az adóintézkedések – például a hal és az internet áfájának csökkentése – miatt lassulhat az infláció, akár 2 százalék alá csökkenhet – latolgatta a kilátásokat a K&H Bank vezető elemzője. A második negyedév után viszont felgyorsulhat az infláció, december végére megközelítheti a 3 százalékos szintet, ami megegyezik a jegybanki inflációs céllal. Az éves átlagos infláció az idén 2,5 százalék körül lehet a jelenlegi kilátások alapján – tette hozzá Németh Dávid.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint is döntően az okozta az infláció decemberi mérséklődését, hogy míg egy évvel korábban nagyot ugrottak az üzemanyagárak, a múlt hónapban kismértékben csökkentek.
Az év eleji célzott áfacsökkentések is támogatják az alacsony inflációt. Az év végére az infláció kissé mérséklődhet, így Suppan Gergely idén átlagosan 2,7 százalékos inflációra számít. A gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt azonban az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat. Ezzel szemben a viszonylag alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció fékezhetik az árak emelkedését.
Az MNB így középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. 2019-ben azonban már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője arra mutatott rá, hogy a novemberhez képest változatlan árszínvonal leginkább két tényezővel magyarázható: egyrészt az élelmiszerek árai a novemberi nagyobb megugrás után összességében már csak mérsékelten nőttek, a járműüzemanyagoknál pedig 1,2 százalékos árcsökkenést mért a KSH. Ugyanakkor a szolgáltatások árai havi szinten 0,3 százalékkal nőttek, ami a legnagyobb mértékű havi áremelkedés volt a fogyasztási főcsoportok között.
Összességében a legfrissebb adatok nem írják felül az Erste inflációs előrejelzéseit. Az idei évben továbbra is egy lassú, fokozatos emelkedésre számítanak, az infláció visszafogott emelkedését támogatja az Európából importált alacsony infláció, illetve a kormányzati áfacsökkentések. A lassú emelkedés eredményeképpen azonban az infláció az év második felében feltehetően tartósan is eléri majd a jegybank 3 százalékos középtávú célját.
Véleményünk szerint a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának általában vett laza irányultsága továbbra is megmarad. A bank előrejelzése szerint a bankközi kamatok 2018 végéig nem változnak, 2019 végére pedig kismértékben emelkedhetnek.