Tavaly szeptember elején jelent meg a rendelet, amely a hitelintézeteket egy mindenki számára elérhető, alapszámlának nevezett termék bevezetésére kötelezte. Az egyszerű, de minden alapvető banki funkciót biztosító terméktől azt remélte a kormányzat, hogy sok olyan magyar is belép a bankrendszerbe, aki eddig nem tudott vagy nem akart számlát nyitni. A Magyar Bankszövetség is üdvözölte és előremutatónak minősítette a termék bevezetését, mivel a banki kapcsolatokkal nem rendelkező magyarok száma jócskán meghaladja az uniós átlagot.
Ehhez képest a lapunk által megkeresett bankok elmondása alapján önmagában az alapszámla miatt nem történt érdemi átalakulás. A Raiffeisennél elhanyagolható számban nyíltak ilyen számlák, a CIB minimális érdeklődést tapasztalt, a K&H, az UniCredit és az OTP is csekély keresletről számolt be. A Budapest Banknál eddig 29-en nyitottak alapszámlát.
Kíváncsiak voltunk, hogy jellemzően milyen ügyfélkör igényel alapszámlát, azonban a nyitások elhanyagolható száma alapján messzemenő következtetéseket nem tudtunk levonni. – Ha mégis megpróbálkozunk vele, akkor azt látjuk, hogy az ügyfelek köre változatos, hiszen külföldi és magyarországi klienseket is magában foglal – közölték az OTP-nél. A bank tapasztalatai szerint inkább a számlához köthető szolgáltatás jellege, ismérvei azok, amelyek miatt az ügyfelek az alapszámlát választják. Ez az igény nem köthető konkrét földrajzi tényezőkhöz vagy társadalmi csoportokhoz.
Visszatérő elem volt a hitelintézetektől kapott válaszokban, hogy az ügyfelek jellemzően azért nem az alapszámlát választják, mert a banknak van annál jobb feltételeket biztosító terméke. Több pénzügyi intézmény elmondása alapján már az alapszámla bevezetésekor is volt ilyen a kínálatban. A K&H jelenleg költségvetés készítését javasolja ügyfeleinek, akik így állapíthatják meg, hogy a szokásaiknak leginkább melyik számlatípus felel meg. Mindent összevetve az alapszámla nem jelent versenytársat egyéb termékeiknek – mutattak rá a megkérdezett bankok.
A tavaly szeptemberi rendeletet követően az alapszámlákat októberben vették fel a termékkínálatukba a hitelintézetek. A számla havidíja legfeljebb a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 1,5 százaléka lehet, ez az induláskor 1575 forintos maximumot jelentett. Mint akkori körképünkből kiderült, szinte minden bank egyből a maximált áron hirdette meg az alapszámlát, csak az OTP és a CIB ment valamivel ez alá.
Így már akkor sejteni lehetett, hogy az alapszámla piacán nem alakul ki jelentősebb verseny. Mint arra lapunk is felhívta a figyelmet, az alapszámla ezekkel a feltételekkel kifejezetten drága, és a fizetések emelkedésével évről évre többe kerül. Az induláskor az éves számladíj megközelítőleg 19 ezer forint volt, ennél azonban bármelyik kereskedelmi banknál találhat az ügyfél jóval kedvezőbb ajánlatot.