Januárban folytatódott a hazai kiskereskedelem több mint negyven hónapja tapasztalt erőteljes növekedése. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi közléséből kiderül, hogy az ünnepek elmúltával sem csökkent a magyar háztartások költekezési kedve: az év elején 4,7 százalékkal több árucikk került a vásárlói kosarakba, mint egy évvel korábban. Januárban mind a három fő termékcsoport hozzájárult a bővüléshez: az élelmiszer-kiskereskedelem 2,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 3,7, míg az üzemanyag-értékesítés 6,4 százalékkal nőtt 2016 januárjához mérten.
– Az egyes alaptermékek esetén bevezetett áfacsökkentés érhető tetten az élelmiszerboltok forgalmában, a tojás és a baromfi iránt például jelentősen megugrott a kereslet, ami megnyomta a kereskedők eredményeit – közölte lapunkkal Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára megjegyezte, az Erzsébet-utalványok beváltási aránya is magas volt a napicikk-üzletekben, míg a tartós fogyasztási eszközök közül a januári hideg időjárásban a szokásosnál több fogyott a fűtőeszközökből, a téli ruházati termékekből, szezonális sportcikkekből. A szakértő szerint az üzemanyag-eladások is meglepően magas arányt értek el januárban. A lakástámogatások kiterjesztése, a kormány szociális intézkedései és a kötelező béremelések is a háztartások vásárlóerejét ösztönzik, amely idén is érezteti hatását a boltokban. A bérnövelések hatása februártól még inkább megjelenik a kiskereskedelemben.
– Biztató a januári teljesítmény, azonban ennél többre lesz szükség ahhoz a következő hónapokban, hogy a magyar gazdaság növekedése magasabb fokozatba kapcsoljon. Várakozásunk szerinti idén 3,4 százalékkal nőhet a GDP, aminek gerincét a háztartások bővülő fogyasztása adhatja – közölte Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Szerinte a keresletvezérelt növekedés a fogyasztói árakra is hatással lesz, amelyek gyorsabb tempóban emelkednek majd. A tavalyi 0,4 százalékos rátát követően idén 2,5 százalék lehet az infláció. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra következtet, hogy némiképp lassult a piaci bővülés üteme, emiatt elképzelhető, hogy az áruk helyett a szolgáltatásokon lesz a hangsúly az idei GDP-ben.
– A kiskereskedelmi forgalom emelkedése mögött kormányzati intézkedések húzódnak meg – jelentette ki Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a köztelevízióban. Ezek között említette, hogy bővült a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség, a nettóbér-kiáramlás pedig a bruttót meghaladó ütemben nőtt.