A hazai gazdaságban már sok helyen kritikusnak számító munkaerőhiány miatt a következő években további jelentős béremelések lesznek Magyarországon, egyúttal a lakossági vagyonban is számottevő növekedés várható – mondta újságíróknak Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője a pénzintézet szerdai negyedéves háttérbeszélgetésén. A Takarékbank szerint a GDP növekedése az idén elérheti a 4 százalékot, jövőre pedig – az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével – 4,2 százalék lehet, szemben a három hónappal korábbi 3,9, illetve 4,1 százalékos előrejelzésükkel.
A kisebb javítás főként a kedvezőbb külső kilátásoknak köszönhető. A már az utóbbi időszakban jelentősen felgyorsult bérdinamika ellenére keresleti árnyomás csak fokozatosan érezhető, miután részben még mindig a korábbi évek elhalasztott fogyasztásának a pótlása zajlik. Ennek megfelelően az éves átlagos infláció az idén még 2,5 százalék alatt marad, és csak a jövő év végére érheti el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos középtávú célját. Összességében a Takarékbank elemzői az idén 2,4 százalékos, 2018-ban pedig 2,7 százalékos éves átlagos inflációra számítanak.
Az államháztartás hiánya 2017-ben ismét elmaradhat a 2,4 százalékos tervtől, 2018-ban viszont már elérheti ezt az értéket. Ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését: ez utóbbi 2017 végére 70 százalék közelébe, 2018-ban pedig már az alá kerülhet. Suppan hozzátette, a GDP emelkedésével a következő években várhatóan jóval gyorsabban mérséklődhet évről évre az államadósság.
Suppan megjegyezte: a bérek emelkedése ellenére a lakossági fogyasztás még bőven elmarad attól, amit amúgy a vagyoni helyzet megengedne. Továbbra is az a jellemző a háztartásokra, hogy a fogyasztás helyett inkább megtakarítanak, azonban ez nem lesz mindig így, a nagyobb fogyasztással pedig a növekedés is élénkülhet. Suppan szerint az ingatlanpiac lehet fontos terep, amit támogat az alacsony kamatkörnyezet, a különböző támogatási programok, és általában hogy a háztartások most már megtehetik, hogy eladósodjanak.
Suppan várakozása szerint Magyarország mellett a többi kelet-európai országban is drasztikus emelkedés lesz a fizetésekben a következő években, a munkáltatóknak ugyanis reagálniuk kell a munkaerőhiány és az elvándorlás problémájára. Szerinte ehhez a nyugati fizetések kétharmadáig kell eljutni; ez már olyan szint, hogy a munkavállaló már ne akarja vállalni az utazás, illetve a drága külföldi élet költségeit, és ilyen feltételekkel már a családjától se akarna külön lenni. Ezzel párhuzamosan felfejlődhet a termelékenység is, amit a munkaerő elérhetősége mellett támogat az egyes iparágakban már most meghatározó szerepet játszó digitalizálás és gépesítés.