– Nincs arra vonatkozó szabály Magyarországon, hogy a harmadik országból érkezett munkavállalóknak jóval magasabb fizetést kell garantálni az itthon dolgozókénál – hívta fel a Magyar Idők figyelmét a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Kiemelték: az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy valótlan Gúr Nándor szocialista képviselő állítása, amely szerint rengeteg az egészségügyben a harmadik országbeli munkavállaló, ráadásul nekik idén 300-375 ezer forintos bruttó bért kell fizetni. Az NGM kiemelte: ezek a minimális bérhatárok csak azokra a felsőfokú végzettségű munkavállalókra vonatkoznak, akik részére az Európai Unióban úgynevezett kék kártyát állítottak ki.
A kék kártyára egységes uniós szabályok vonatkoznak, annak birtokában a munkavállaló nem kereshet kevesebbet, mint a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének másfélszerese, az egészségügyben pedig az 1,2-szerese. Idén ez az összeg az első esetben bruttó 371,6 ezer forint, az egészségügyi alkalmazottaknál pedig 297,2 ezer forint. A másfélszeres alsó bérhatár meghatározásának éppen az a célja, hogy a munkáltatók ne tudják alacsonyabb bérért harmadik országbeli munkaerővel kiváltani a felsőfokú végzettségű magyar munkavállalókat.
Az egészségügyben az ennél alacsonyabb bérhatár előírása pedig azért lehetséges, mert indokolt esetben – elsősorban munkaerőhiány esetén – erre az uniós irányelv lehetőséget ad. Ezen eltérően kezelt szakmák köre azonban a munkaerőpiaci helyzettől függően felülvizsgálható, illetve ezekről évente tájékoztatni szükséges az Európai Bizottságot.
– Mindössze 11 harmadik országból érkezett munkavállaló rendelkezik ma kék kártyával kiadott munkavállalási engedéllyel, ők az Egyesült Államokból, valamint Indiából érkeztek, ráadásul nem az egészségügyben dolgoznak – figyelmeztetett a gazdasági tárca. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a kék kártyával járó engedélyt annak 2011-es bevezetése óta mindössze 15-en igényelték sikeresen. Ebből 2016. június végéig mindössze 6 darab volt még érvényben, 3 amerikai és 3 indiai állampolgár élt a lehetőséggel.
Ők sem az egészségügy területén dolgoztak, hanem az oktatásban, szakmai, tudományos területen, így vélhetően egyébként is magasabb összeget kerestek a szakmában jellemző fizetések miatt, mint az uniós szabályokban meghatározott legkisebb, 371,6 ezer forintos bér. Az idei első fél évben mindösszesen 6 újabb kék kártyát adott ki hazánk. Az NGM kiemelte: az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a szocialisták ismét csúsztattak, az összesen 11 darab érvényben lévő kék kártyának pedig semmilyen hatása sincs a hazai foglalkoztatási, kereseti mutatókra, így a fizetésekben sem okoznak különbségeket.
A tárca arra is emlékeztette lapunkat, hogy Gúr Nándor azon állítása sem állja meg a helyét, hogy főként az egészségügyben dolgoznának harmadik országból érkezett munkavállalók. A KSH adatai szerint az egészségügyi ágazatban mintegy 121 ezren álltak alkalmazásban átlagosan az év első öt hónapjában, közülük mindössze 57-en érkeztek harmadik országból, akik rendelkeztek érvényes munkavállalási engedéllyel. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által kiadott engedélyek szerint idén eddig mindössze egy ukrán ápoló kapott munkavállalási engedélyt, rájuk nem vonatkozott a kék kártya.
Korábban sem volt jellemző a szerb és ukrán állampolgárok foglalkoztatása a hazai egészségügyben. Tavaly négyen helyezkedtek el a területen, két ukrán és két szerb állampolgár, egyikük felsőfokú egészségügyi képesítéssel rendelkezett. 2015-ben mindössze öt egészségügyi foglalkozású szerb és ukrán állampolgár lépett be a hazai munkaerőpiacra, 2014-ben pedig egyáltalán nem érkeztek munkavállalók a két országból egészségügyi területre.