Noha az Építési piaci prognózis 2018 címet viseli a Build-Communication megbízásából készült és Varga Dénes közgazdász által tegnap bemutatott kiadvány, a fő kérdés a szakember szerint mégis az: mi lesz 2019 után? A kutatásvezető tényként kezelte, hogy az uniós források kifulladnak, a kedvezményes lakásáfa megszűnik, mindezek nyomán 2020-tól drasztikusan visszaesik mind a gazdasági növekedés, mind az építőipar teljesítménye.
A kiadványért 300 ezer forint plusz áfa összeget kifizető megrendelők talán megtudják, a sajtótájékoztatón azonban nem derült ki, hogy Varga Dénes mire alapozva jósol a hazai GDP növekedésében még a Nemzetközi Valutaalaphoz képest is rendre fél-egy százalékponttal kisebb értéket a következő évekre. Varga mindenesetre jelezte: a lakásépítések felfutása fele olyan intenzív lesz és fele olyan hosszú ideig tart majd, mint a kétezres évek eleji felívelés.
Szerinte az olyan közvetett eszközök, mint a bérek emelése, jobb eredményt hozhatnak a lakáspiacon, mint a közvetlen támogatások. Olyannyira, hogy utóbbiak „visszafogását” javasolta, az „őrültségnek” nevezett 10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezménnyel az élen. A közgazdász odáig ment, hogy kijelentette: a kormány „visszaélt” a lakásáfával, mondván, az EU csak szociális célokra engedi azt alkalmazni. Szerinte éppen amiatt, hogy nem szociális célokat szolgál a kedvezményes kulcs, „nincs realitása” a hosszabbításnak.
Ezzel szemben érdemes felidézni, hogy a 2016. január 1-jétől érvényes kedvezményt az Országgyűlés 90 százalékos többséggel szavazta meg. – Igaz, a szabályozás igen nagyvonalú, hiszen új lakás esetén 150, míg családi ház esetén 300 négyzetméterig vehető igénybe a kedvezményes áfakulcs, valójában a 2004-től érvényben lévő, EU-konform lengyel újlakásáfa-szabályozást másolja – mutatott rá akkor a Századvég Gazdaságkutató.
A Társaság a Lakásépítésért és Lakásfelújításért Egyesület azt közölte, hogy a szociálpolitika kereteibe beleférő lakásépítés definícióját a tagállam határozhatja meg.