Már majdnem egy év eltelt azóta, hogy az Európai Bizottság a hazánk ellen folytatott kötelezettségszegési eljárást lezárva kimondta: a magyar kormány nem sértette meg az uniós közbeszerzési irányelvet, amikor a Roszatomot tender nélkül bízta meg a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházásával. Paks II műszaki paramétereire tekintettel ugyanis a magyar fél jogosan hagyta figyelmen kívül a közbeszerzési eljárást.
A bizottság elfogadta a kormánynak azt az érvelését, amely szerint a jelenleg üzemelő, orosz-szovjet technológiával épült négy atomerőművi blokk is olyan műszaki determináció, amely befolyásolja a két új blokk felépítését – tájékoztatta 2016 novemberében a sajtót Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lapunk akkor megírta, hogy a tárgyalások eredményeként a magyar kormány kötelezettséget vállalt arra, miszerint az uniós közbeszerzési normákhoz igazodva pályáztatja meg a beruházás értékének legalább 55 százalékát. Ebbe viszont nem tartoznak bele a különleges nukleáris berendezések, amelyeket az orosz cég szállítana, tekintettel arra, hogy más beszállító nem képes ezek legyártására.
A kiválasztott technológia részleteiről szóló bejegyzés jelent meg Aszódi Attila, a beruházásért felelős államtitkár tollából saját blogján, illetve a Paks II projekttársaság honlapján. Az államtitkár ebben elmagyarázza, milyen szempontok szerint döntöttek a VVER–1200-as reaktortípus mellett. Az írást a Miniszterelnökség kedden a Fővárosi Törvényszéken is benyújtotta annak a pernek az első tárgyalási napján, amelyet az Energiaklub indított ellene.
Az Európai Bizottság jóváhagyása ugyanis a jelek szerint nem felel meg az egyébként unióbarát szervezetnek, ezért hazai pályán citálta az ítészek elé a Miniszterelnökséget a Paks II tenderének elmaradása ügyében. Az Energiaklub a tegnapi tárgyalás alapján arra következtetett, hogy nem is léteznek olyan hivatalos dokumentumok, amelyek alapján a kormány a Roszatom és az orosz technológia mellett döntött. Erre abból következtettek, hogy a kancellária tegnap sem nyújtotta át nekik a nukleáris létesítmény technikai paramétereinek minden részletét tartalmazó, eddig már három alkalommal közérdekű adatigénylés formájában kért dokumentumokat.
Megjegyzendő, hogy a szervezet szoros kapcsolatot ápol Jávor Benedekkel, aki a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselőjeként annak idején bepanaszolta a tender elmaradásáért a magyar kormányt az Európai Bizottságnál. Kérdés, hogy vajon mit remélnek egy magyarországi eljárástól azok, akik az EB-ről visszapattantak. Aggályos az is, hogy azt szeretnék, egy fokozottan veszélyes üzem minden apró részlete közszemlére kerüljön, kockáztatva azt is, hogy az információkat a rossz szándékúak is megismerhessék.