2017. december 12., kedd, Gabriella napja
Gazdaság
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/adopremiumot-kellene-adni-munkavallaloknak-2327896/

Adóprémiumot kellene adni a munkavállalóknak

A nyugdíjasok mellett a legális keretek között munkát vállaló polgároknak is járna prémium az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint. Domokos László a Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt, a kormány azonnal csökkenthetné a dolgozók munkaerőpiaci járulékát, ezzel havonta nagyjából kétezer forint maradna az átlagosan keresők zsebében. – Ma a bérek ügye szinte a legfontosabb kérdés Magyarországon – fogalmazott az elnök, aki részletesen beszélt még a kivándorlás megakadályozásáról, az osztrák életszínvonal eléréséről és a polgárosodás lehetőségéről is.
  • Az uniós támogatások nélkül is működik a magyar modell.
  • A gazdasági növekedés ahhoz kell, hogy megközelítsük azt a nívót, amin élni szeretnénk, hogy közelebb kerüljünk legalább az osztrák életszínvonalhoz.
  • A legálisan munkát vállaló polgárok is kaphatnának valamiféle prémiumot az államtól.
  • Az szja-emelés a kivándorlást ösztönzi, a személyi jövedelemadó csökkentése a hazai munkavégzést segíti.
  • Jó volna, ha a kormányzat meghatározná, hány év alatt, milyen menetrend szerint és feltételekkel csökkenhet az szja tíz százalék alá.
  • Ma Magyarországon hatalmas ütemben nőnek a fizetések, ez pedig módot adhat arra, hogy a lakosság a hazai jövedelmek mellett is a polgárosodás útjára lépjen.
  • A feketegazdaság letöréséből származó állami többletbevételt adócsökkentés formájában rögvest vissza kell adni a lakosságnak és a gazdaság legálisan működő szereplőinek.
  • A feketegazdaság elleni küzdelemről és a közterhek csökkentéséről semmilyen körülmények között sem mondhat le az ország.

– Az ősz beköszöntével megkezdődött az új politikai szezon, a választások közelsége miatt pedig egyre több adóügyi, gazdasági ötlet hangzik el a politika szereplőitől. Ezek alapján adódik a kérdés: milyen helyzetben vannak a magyar közpénzügyek?
– Az Állami Számvevőszék vezetőjeként a politika rezdüléseivel nem foglalkozhatok, a gazdaság és a költségvetés helyzetének elemzésére annál több időt kell fordítanom. A számvevőszék a napokban fejezte be a tavalyi költségvetés végrehajtásának ellenőrzését, így az elmúlt esztendő eseményei kapcsán friss és részletes információk állnak rendelkezésre. Ezek arról árulkodnak, hogy 2016 kivételes év volt, fajsúlyos gazdasági fordulatot hozott. Az Európai Bizottság tavaly a reméltnél kisebb összeget folyósított Magyarországnak,
emiatt komoly összegek hiányoztak. A honi gazdaság ezzel együtt is 2,2 százalékkal bővült, vagyis kijelenthető: uniós támogatások nélkül is működik a magyar modell.

– Érdekes, hogy éppen ezt emelte ki elsőként. Az ellenzéktől szinte mást sem hallani, mint hogy a gazdaságot egyedül az uniós források tartják életben, a kormányzati lépésekhez pedig semmilyen érdemi eredmény nem kapcsolódik.
– Állításait, véleményét az ÁSZ mindig a pártpolitikától függetlenül teszi meg, noha nyilvánvaló, hogy azok a kérdések, amelyeket elemzünk, sokszor a napi politika legfontosabb beszédtémái. Mindettől függetlenül az elmúlt esztendő kapcsán az egyik lényeges megállapításunk az volt, hogy 2016-ban a magyar gazdaság tulajdonképpen a saját erejéből fejlődött, előre tudott lépni. Ennek pedig az volt az egyik fő oka, hogy tavaly kereken egy tucat olyan kormányzati program, intézkedéscsomag volt életben, amely a gazdaság fellendülését segítette. Ezek közé tartozott például a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése, a feketegazdaság visszaszorítása vagy éppen az önkormányzatok hitelfelvételének keretek közé szorítása, s a különféle állami életpályamodellek bevezetése. Különböző programok, különböző hatás, de mégis kézzelfogható eredmények. Megfogalmaztunk emellett egy másik fontos megállapítást is, amely úgy szólt: a foglalkoztatás ügyében áttörést hozott 2016. Elértük ugyanis az uniós átlagot, felzárkóztunk versenytársainkhoz.

– Érdekes folyamatok zajlanak manapság munkaerőfronton Európában. A nyugati tagállamok még mindig nagyobb bérrel csábítják a keleti tagországok szakképzett vagy éppen képzetlen munkavállalóit, miközben a migrációs hullámmal munkaképes korúak százezrei érkeznek a kontinensre a világ minden tájáról. Ehhez képest hogyan értelmezhető a magyar munkaerőpiac alakulása?
– Ahhoz talán nem kell hosszas magyarázatot fűzni, hogy a hazai gazdaság csak akkor fejlődhet igazán, ha megfelelő számban és legális keretek között dolgoznak idehaza a képzett szakemberek. A teljesítmény, a fejlődés, a gazdasági eredmény pedig ahhoz kell, hogy megközelítsük azt a nívót, amin élni szeretnénk, hogy közelebb kerüljünk a német, de legalább az osztrák életszínvonalhoz. Az sem újdonság, hogy a jó szakembereket úgy lehet megtartani, ha magasabb bért kínálnak nekik. A járandóságok emelése viszont nemcsak a cégek dolga, a folyamatot az állam is támogathatja, mégpedig akár két módon is. Az egyik, hogy az állam csökkenti a cégek adóit, ha azok megemelik a dolgozók keresményét – ez történt abban a több évre szóló megállapodásban, amelyet a kormány tavaly kötött meg a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteivel. A másik út a dolgozók közterheinek mérséklése. A napokban jelent meg a hír arról, hogy a gazdaság javuló teljesítménye miatt a nyugdíjasok prémiumot kapnak az esztendő végén. Úgy vélem, a legálisan munkát vállaló polgárok is kaphatnának valamiféle prémiumot az államtól magas teljesítménybővülés esetén.

– Mire gondol? Milyen formában adhatna prémiumot az állam a versenyszféra és a közszféra munkavállalóinak?
– Annak idején jórészt azért alakították ki a jelenleg 1,5 százalékos elvonást jelentő munkaerőpiaci járulékot, mert a munkanélküliség tíz százalék felett járt. A közteher egyfajta szolidaritási adóként működött, a munkával rendelkezők rótták le azért, hogy a költségvetés kifizesse a munka nélkül maradtak juttatásait. Ma viszont négy százalék körüli a munkanélküliségi mutató, több ágazatban egyenesen szakemberhiány van, vagyis jelenleg nincs szükség a szolidaritási alapon szedett teher teljes összegére. Az ÁSZ elnökeként és egyben a Költségvetési Tanács tagjaként azt vetem fel: a kormány csökkentse a másfél százalékos munkaerőpiaci járulékot például fél százalékra. A tehermérséklés azért volna a legálisan dolgozók prémiuma, mert ezt a járulékot a dolgozók fizetik, a csökkentés így nekik jelentene azonnal zsebben maradó pénzt. Az egy százalékpontos faragás átlagfizetésnél havi kétezer forintot tehetne ki. Fontos ugyanakkor, hogy nem mindig leszünk a napos oldalon, így olyan szabály volna igazán célravezető, amely szerint a teher újra másfél százalékra emelkedne, ha a munkanélküliség bizonyos szint fölé szökik.

Fotó: Kurucz Árpád

A számvevőszék vezetője szerint a magyar modell az uniós támogatások nélkül is működik

– Sok szó esik mostanában egy másik közteherről, a személyi jövedelemadóról (szja) is. A kormány tíz százalék alá vinné a jelenleg 15 százalékos mértéket, az ellenzék viszont többkulcsossá tenné a most egykulcsos szisztémát, vagyis lényegében adót emelne. Az ÁSZ vizsgálta az szja ügyét?
– Természetesen, s a kérdésről – általánosságban, a pártpolitikai felhangokat szó nélkül hagyva – több fontos tétel is kijelenthető. Az első, hogy a szja emelése káros hatással volna a munkaerőhelyzet és ezzel a magyar gazdaság alakulására. Az alacsony személyi jövedelemadó ma a gazdaság egyik fontos tartópillére, aki az emelésen gondolkodik, az az egyik tartóoszlop kidöntésén is gondolkodik. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy minél több embert kell ösztönözni a legális munkavállalásra, egyben a magyarországi munkavállalásra. A magas adó miatt aki tehetné, elkerülné az adófizetést vagy külföldre vinné a jövedelmét, esetleg az országot is elhagyná. Leegyszerűsítve: az szja-emelés a kivándorlást ösztönzi, az adó csökkentése a hazai munkavégzést segíti. Ennek kapcsán ki kell térni arra a kormányzati elképzelésre, hogy egy számjegyű legyen, azaz tíz százalék körülire csökkenjen a magánszemélyek elvonása. A cél helyeselhető, ugyanakkor jó volna, ha a kormányzat meghatározna valamilyen menetrendet, milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy az szja csökkenjen, s hány év alatt, milyen ütemben történhetne meg a mérséklés. Ez nagyban növelné a kiszámíthatóságot.

– Érintőleg megemlítette az imént a kivándorlás témáját. Valóban olyan rosszul állunk ez ügyben, mint ahogyan azt az ellenzéki véleményformálók nap nap után harsogják?
– Az Állami Számvevőszék nem végzett ez ügyben kutatást, az ENSZ ugyanakkor igen. Ezt a számsort a pártpolitikától távol maradva is érdemes felidézni, a gazdaságpolitikai döntések meghozatalakor ugyanis fontos ismerni a helyzetet. Az ENSZ adatai szerint Magyarországról a lakosság mintegy hat százaléka ment külföldre munkát vállalni, tanulni. Az arány Horvátországban 20 százalék, Romániában 17 százalék, Bulgáriában 16 százalék, ahogy megemlíthetem Lengyelországot a maga 11,5 százalékával, Szlovákiát az ottani 6,3 százalékkal, vagy a sok esetben pozitív példaként emlegetett Ausztriát a helybeli 6,7 százalékkal. De szóba hozható Nagy-Britannia 7,6 százalékos kivándorlási mutatója vagy Portugália 22 százalékos aránya. Ez a kérdés ugyanakkor nem csak a számokról szól. Annak idején azért csatlakozott hazánk az Európai Unióhoz, hogy szabadon mozoghasson minden magyar állampolgár a közösség területén, hogy korlátok nélkül vállalhasson munkát nyugaton bárki, aki képességei, tudása vagy szerencséje révén álláshoz jut. Kezdetben sokan azonnal útnak indultak, mert óriá­siak voltak a bérkülönbségek. Ma viszont Magyarországon hatalmas ütemben nőnek a fizetések, ez pedig módot adhat arra, hogy egyesek már itthon, a hazai jövedelmek mellett is a polgárosodás útjára lépjenek.

– A jelen viszonyok között mit ért polgárosodás alatt?
– Azt, hogy a társadalom meghatározott, lehetőség szerint minél nagyobb csoportja ne csak az egyik napról a másikra képzelhesse el az életét, hanem félre is tudjon tenni valamekkora összeget a keresetéből. Ahhoz, hogy az ország könnyebben túltehesse magát egy esetleg újabb gazdasági válságon, arra van szükség, hogy a lakosság többségének legalább három hónapra elegendő megtakarítása legyen, és például a 2016-os költségvetési folyamatok elemzéséből egyértelműen látszik, hogy nőnek a lakosság megtakarításai. Ebből a szempontból is rendkívül fontosnak tartom a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését. Visszakanyarodva a polgárosodáshoz: a célok elérésében óriási szerepet játszik az állam kamatpolitikája. Manapság az állampapírok hozama az egyik legnagyobb az alacsony kockázatú befektetések között, ennek pedig több előnyös következménye is van. Az egyik az, hogy az államot annak polgárai hitelezik, a külső pénzügyi szereplők befolyása így nem lehet olyan hatalmas. Másrészt a nagyobb kamatokkal az állam lehetőséget ad arra, hogy polgárai félretehessenek, gondolhassanak a jövőjükre, s ne legyenek kiszolgáltatva a kockázatosabb befektetéseknek. A megtakarítás lehetősége pedig csakis úgy merül fel, hogy a kormány a munkahelyteremtést, a béremelkedést és az ezt segítő adócsökkentést emelte politikája középponti elemévé.

– A feketegazdaság visszaszorításának jut ebben a rendszerben szerep?
– Hogyne, nem is kicsi. A cél továbbra is az úgynevezett fenntartható kifehérítés. Ez azt jelenti, hogy a feketegazdaság letöréséből származó állami többletbevételt adócsökkentés formájában rögvest vissza kell adni a lakosságnak és a gazdaság legálisan működő szereplőinek. Ezzel bővülnek a gazdasági lehetőségek, miközben emelkedik az idehaza megszerezhető fizetés. A bérnövekedés eltántoríthatja a szakképzett munkavállalókat attól, hogy külföldre költözzenek, így a magyar vállalkozások jobb minőségben termelhetnek. Mindez újabb lehetőségeket, újabb munkahelyeket és újabb adóbevételeket hozhat. Vagyis a feketegazdaság elleni küzdelemről és a közterhek csökkentéséről semmilyen körülmények között sem mondhat le az ország. Az utóbbi időszak bebizonyította, hogy ez a módszer működik, vagyis nincs más teendő, mint továbbhaladni ezen az úton.

Kiemelt

Sorokra vágott újság

Kína partjaitól 200 kilométerre Tajvan igyekszik kitörni a rohamléptekben fejlődő rivális sárkány szorításából. Az ország apró mérete ellenére méltán szerepel a világ legjeinek szinte összes toplistáján.

Poszt-trauma

Havas tanár úr és a sötét árnyak

Itt a legújabb zaklatási ügy!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!