– A lakásbérlés egyre elterjedtebb Magyarországon, még úgy is, hogy valaki a meglévő ingatlanát kiadja, és másikat bérel – mondta lapunknak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. – A meglévő lakás kedvezményes adózással, akár adómentesen is kiadható, ez pedig hozzájárulhat a hazai munkavállalók mobilitásához – folytatta a szakember, hozzátéve: a más településen lévő lakások esetében csak a két bérleti díj különbözete után kell adózni. Ha valaki többet költ albérletre, mint amennyi bevétele származik ebből, akkor a lakáskiadást akár adómentesen is megúszhatja. Érdekességként megemlítette még, hogy mindez akár arra az esetre is érvényes lehet, ha valaki külföldön vesz ki lakást, és annak költségeit a megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja.
Egy miskolci vagy nyíregyházi lakosnak például megoldást jelenthet a saját ingatlan kiadása, ha mondjuk Győrött vállal munkát, és ott albérletet fizet. A hirdetési oldal legfrissebb adatai szerint egy ötven négyzetméteres lakás bérleti díja 60-70 ezer forint között van az említett kelet-magyarországi városokban, a kisalföldi székhelyen viszont 90 ezer forintot kell fizetni egy hónapra. A különbség fedezetét a magasabb fizetés biztosíthatja. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2016-ban a nettó havi keresetek Győr-Moson-Sopron megyében 182 ezer forintot tettek ki, szemben a borsodi 134 ezer forinttal és a szabolcsi 118 ezer forinttal.
Lakhatási támogatás is igénybe vehető 2012 óta, amelyet a lakhelyüktől távol dolgozók akár százezer forintig érvényesíthetnek bérleti díjra és a közüzemi kiadásokra. Ezt a korábbi száz kilométeres távolság helyett már a munkahelyüktől hatvan kilométerre élők is kérelmezhetik. A nemzetgazdasági tárca korábbi közlése szerint 6500 fő foglalkoztatását segítette elő a lakhatási támogatás, a legtöbb kérelmet Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyékben nyújtották be. A munkavégzés helye a fővárosra, valamint Pest és Győr-Moson-Sopron megyékre összpontosult.
A KSH 2014 végén készített felméréséből az derült ki, hogy a magyarok csaknem 90 százalékának volt ingatlantulajdona, de csak 84 százalékuk lakott a saját lakásában. A Miből élünk? című, tizennyolcezer háztartás válaszain alapuló felmérés szerint a magyarok csaknem tíz százaléka bérelt lakásban élt, további hat százalékuk ingyen használta a lakhelyeként feltüntetett ingatlant.