Ez pontosan feltünteti a tájegységi léptékű vadgazdálkodásra alkalmas területeket. A korábbi, nagyobb kiterjedésű körzetekkel szemben az új rendszer jobban figyelembe veszi a helyi ökológiai sajátosságokat, az eltérő élőhelyi adottságokat – közölte lapunkkal a tervezetet előkészítő Földművelésügyi Minisztérium (FM).
A vadászati hatóság feladatát továbbra is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal látja el, a hatósági ügyekben pedig az érintett vadászterület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal jár el. A hamarosan hatályba lépő rendeletek a törvényi rendelkezések értelmezésében segítenek; a vadászatra jogosultaknak azok betartásában, a vadászati hatóságoknak pedig betartatásukban.
Az egyik legfontosabb szempont, hogy a földtulajdonosi érdekek továbbra is érvényesíthetők lesznek, a jövőbeni vadászatra jogosultaknak ehhez és a stabil jogszabályi környezethez igazodva kell megvalósítaniuk gazdálkodásukat – hívták fel a figyelmet.
A január elsején életbe lépett új szabályozás számos bürokratikus előírást szüntet meg, emellett új alapokra került a vadkár rendezése, és a trófeagazdálkodásban is arra szeretnék ösztönözni a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. Szintén fontos újdonság, hogy az új vadgazdálkodási üzemtervi ciklus a korábbi tíz helyett húsz évre emelkedik.
Az FM szerint a törvény és a hozzá kapcsolódó alsóbb szintű jogszabályok elfogadásával, a tájegységi rendszer felállításával egy átláthatóbb, a jogokat és a kötelezettségeket pontosan meghatározó, kevésbé bürokratikus jogszabályi háttér áll majd a vadgazdálkodók rendelkezésére.