– Nem hiányzik a polgármesteri szék?
– Amikor elvállaltam Zugló vezetését, azt mondtam, egy ciklust akarok végigcsinálni, s ezt tisztességgel teljesítettem is.
– Önt július 6-án megválasztották a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának (fb) elnökévé. Nem okoz problémát, nem ad támadási felületet, hogy az új fb-ben a jobbikos Nyikos Lászlón kívül nincs ellenzéki?
– Sajnálatos, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak megállapodni a delegálandó tagban. A testület felállítása kétharmados felhatalmazással történt, tehát legitim.
– Több mint egy évig nem volt az MNB-nek felügyelete. Mivel kezdték a munkát?
– Először is tisztázzuk, hogy ez nem jelenti azt, hogy ezen időszak alatt az MNB kontroll nélkül működött volna, hiszen az Állami Számvevőszék és az Országgyűlés gazdasági bizottsága is felügyelte a jegybank tevékenységét. Válaszolva kérdésére, elmondhatom, hogy a megválasztott felügyelőbizottság eddig megalkotta ügyrendjét – amit a gazdasági miniszter mint az állam tulajdonosi jogait gyakorló személy elfogadott –, továbbá az idei munkatervet is. A jegybanki törvény meghatározza az fb szerepét: monetáris lépéseket, devizaműveleteket nem vizsgálhatunk, az MNB gazdálkodását kell átnéznünk.
– A jegybank sok kritikát kapott az utóbbi időszakban ingatlan- és műtárgyvásárlásai, a Pallas Athéné Alapítványok költései miatt. Az MNB összesen 16 milliárd forintból vásárolt villákat és egyéb épületeket. Műtárgyak megvételére is jelentős összegeket költöttek el. Az úgynevezett Értéktár program részeként az MNB vásárolt már Tiziano-, Munkácsy Mihály- és Gulácsy Lajos-festményeket, valamint érme- és fegyvergyűjteményt. E célra 2018 végéig mintegy 30 milliárd forintot különített el a jegybank igazgatósága. Mit gondol ezekről az ügyletekről?
– Az MNB a 2013. évet 26,3 milliárd forintos nyereséggel zárta, míg a Simor András nevével fémjelzett vezetés még 203 milliárdos veszteséget irányzott elő. A mérleg szerinti eredmény 2014-ben viszont már közel 28 milliárdot tett ki, s az eddigi mutatók alapján idén is többlettel zárhat a jegybank. Mindez azt jelenti, hogy míg a Simor András vezette MNB által felhalmozott veszteséget ki kellett pótolni, addig a Matolcsy György vezette jegybank hasznot termel. A törvény szerint ebből a profitból pedig jogszerűen vásárolhat az intézmény. Ezeket a vásárlásokat fogjuk megvizsgálni, az Értéktár program átvilágítása már zajlik, november közepére lesz meg a jelentés.
– Pontosan mit tudnak vizsgálni ezen ügyletek esetében?
– Hogy jogszerű volt-e a pénzköltés, illetve miként hasznosítja az MNB a megvett ingatlanokat, műtárgyakat, s az alapítványok létrehozását is átvizsgáljuk. Azt is megnézzük, más országokban van-e példa jegybanki befektetésekre, s az hogyan zajlik. Továbbá az ellenőrzés részét képezi a korábbi időszakok – egészen 1990-ig – vásárlásainak áttekintése is. Kérdéses, hogy a veszteséges időszakok alatt voltak-e befektetések, s ha igen, milyen kondíciókkal, illetve egyáltalán a vesztességes működés idején miért kellett bármire is pénzt költeni.
– Tételezzük fel, hogy önök találnak egy kiugróan rossz vételt a 2010 előtti évek valamelyikében. Ennek azonban semmilyen büntetőjogi következménye nem lehet az elévülés miatt. Nem tart attól, hogy emiatt azt fogja mondani a politikai ellenzék, hogy lám-lám, Papcsák visszamutogat?
– Nem érdekel, mit mondanak, a vizsgálatokra a tisztánlátás miatt szükség van.
– Róna Péter közgazdász, az MNB fb korábbi tagja mégis tiltott monetáris finanszírozásról beszél a jegybank műkincs- és ingatlanvásárlásai, az alapítványok kapcsán.
– Nem tisztem Róna Péter nyilatkozatait értékelni.
– Az MNB-ben az átlagfizetés a másfélszeresére nőtt az elmúlt öt évben, de az emelkedés nagyobb része a Matolcsy-időszakra datálható. Miközben 2010 májusában a jegybankban az átlagbér 635 ezer forint volt havonta, addig 2013 decemberében 720 ezer forint. Ezt is vizsgálják?
– Igen, de később. Az emelkedés oka, hogy korábban a munkavállalók számára a havi munkabéren felül a jegybank korábbi vezetése bónuszt, vagyis prémiumokat határozott meg, amit 2013 első félévében a munkabérbe építettek be, s ezzel egyidejűleg a bónuszrendszert kivezették. Azt pedig ne felejtsük, hogy az MNB eltérő bérezést kénytelen alkalmazni a közszféra más területeihez képest, hiszen a kereskedelmi bankok gyakorlatához kell igazítania bérrendszerét, amely így jóval magasabb a magyar átlagnál. Nem szerencsés ugyanis, ha az ellenőrzés alá volt pénzintézet munkatársai nagyságrendekkel többet keresnek, mint az ő ellenőrzésükre kirendelt felügyeleti biztos.
– Beszéljünk a devizahitelezésről! Mit gondol, kiknek a felelőssége a drámai helyzet kialakulása?
– A 2002–2010 közötti időszak fekete korszak volt a magyar pénzügyi életben, különösen a magán, a céges és az önkormányzati devizaeladósodás miatt. Ebben nagy felelőssége van az előző kormányoknak, az MNB-nek és a pénzügyi felügyeletnek, holott megvoltak a jogosítványaik a beavatkozáshoz. Célszerű lenne leporolni azokat a dossziékat, amelyek a korábbi bankvezérek, s a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vezetőinek álláspontját, nyilatkozataikat tartalmazzák a devizaeladósodottság kapcsán.
– A bank- és brókercsődök hatszor nagyobb terhet jelentenek a bankszektornak, mint a bankadó egy részének elengedéséből származó eredmény. Mik a brókerbotrányok (Buda-Cash, Quaestor, Hungária Értékpapír) tanulságai, s hogyan lehet megakadályozni, hogy hasonlókra sor kerüljön?
– Úgy, hogy a legmagasabb fokú és színvonalú ellenőrzésre van szükség, hogy hasonló esetek ne történhessenek. Az pedig, hogy ezek az ügyek a felszínre kerültek, annak köszönhető, hogy a nemzeti bankba integrálódott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), s így magas szintű, célzott, szakmai munka folyik.
– Azzal, hogy a PSZÁF-ot beolvasztották az MNB-be, immár a kormány sem gyakorolhat felügyeletet a pénzügyi ellenőrzési szervezet ténykedése felett. Helyénvaló ez?
– Még egyszer mondom, ez pozitív döntés volt, hiszen így egységes a vizsgálati módszer.
– Ön szerint mi szükséges a banki hitelezés felfutására?
– A piaci szereplők beruházási kedvének növelése mellett fontos szerep jut a magyar kormány által biztosított források és az uniós pénzek becsatornázásának, az olyan támogatásokra, mint a Jessica-, a Jeremie-, illetve a vállalkozásösztönző programokra. Külön kiemelném a növekedési hitelprogramot (nhp), amely a beruházások, s a gazdasági növekedés támasza lett. Az MNB ráérzett, hogy mire van szüksége a piacnak. Amíg korábban a függetlenséget úgy értelmezte a jegybanki vezetés, hogy nem volt katalizátora a gazdaságnak, a Matolcsy György vezette MNB azzá vált.
– Akkor alá kell dolgozni az adott kormánynak?
– Nem! Magyarországért kell tevékenykednie, ahogy jelenleg is teszi. A jegybanki függetlenséget nem úgy kell értelmezni, hogy az az Európai Központi Bank leánybankja, hanem az uniós jegybankok egyike, amelynek jelentős hatása van a monetáris politikán és a kamatpolitikán keresztül a gazdasági folyamatokra.
– Miközben szinte valamennyi gazdasági mutatóban kedvező jelek láthatók, az államadósságot nem sikerült lefaragni. Mit gondol, mikorra indul el ez a folyamat?
– Emlékeztetnék rá, hogy az Orbán-kormány 2002-ben a GDP-hez mérten 53 százalékon adta át az adósságot, amit a megszorítások ellenére a szocialista-liberális kormányoknak sikerült a GDP arányában 80 százalék környékére feltornászniuk. A mutatót tartósan jó GDP-adatokkal és növekvő foglalkoztatás mellett lehet lefaragni. Magánvéleményem szerint a jelenlegi tendenciákat látva bizakodók lehetünk!