- Két százalék fölött lesz a reálbér növekedés, ami három éve folyamatos
- A kiskereskedelemben, valamint az autóiparban nőnek a legerőteljesebben a bérek
- A kutatás szerint a munkaerőhiány Magyarországon már egyértelmű tény
Az MTI-nek szerdán elküldött, idén februárban készült kutatás alapján Magyarországon az idén átlagosan 5,1 százalékos béremelést hajtanak végre a vállalatok. Ez a szám főleg azt tekintetbe véve jelentős, hogy a jegybank legfrissebb inflációs jelentése szerint tavaly alig 0,4 százalékos volt az infláció, és idén is alig 2,4 százalékra számíthatunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve, hogy így 2017-ben is bőven két százalék fölött lesz a reálbér növekedés, ami három éve folyamatos az országban.
A kutatás szerint Budapesten jóval magasabbak a bérek, mint Kelet- vagy Nyugat-Magyarországon.
Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy a különböző régiókban működő vállalatok eltérő bérpolitikát alkalmaznak, hanem azt is, hogy a nagy, több régióban is telephellyel rendelkező cégek 22 százaléka a cégen belül is különbséget tesz regionális alapon alkalmazottai között.
Az ágazatok közül a kiskereskedelemben, valamint az autóiparban nőnek a legerőteljesebben a bérek az idén, míg a sor végén a legkisebb emelésekkel olyan, hagyományosan magas keresetet biztosító iparágak állnak, mint a gyógyszeripar vagy a gáz- és olajipar.
A kutatás szerint a munkaerőhiány Magyarországon már egyértelmű tény: a magyar vállalatok 67 százaléka tapasztal tömeges munkaerőhiányt bizonyos pozíciókban.
A felmérés 110 ország 25 ezer gazdálkodó szervezetének jövő évi béremelési terveit mutatja meg a cégeknél dolgozó 20 millió munkavállalóra. A magyarországi felmérés 575 vállalat több mint 330 ezer munkavállalóra vonatkozó adatát tartalmazza.
Folyamatos gazdasági eredmények
A magyar reformok működésének bizonyítéka volt a 2015-ös zárszámadás, amely érdemi igazolást nyújtott arra, hogy a meghozott kormányzati intézkedések eredményesek. Felelősségteljes költségvetési gazdálkodás, kedvezően alakuló makrogazdasági mutatók, növekvő adóbevételek és nem utolsó sorban az uniós támogatások maximális kifizetése – így jellemezte Banai Péter Benő a 2015-ös államháztartási folyamatokat.
Az államtitkár szerint a kormány által 2015-re tervezett 2,5 százalékos gazdasági növekedés túlszárnyalásában jelentős szerepet játszott a háztartások fogyasztásának vártnál is erőteljesebb emelkedése, amely főként, de nem kizárólagosan a foglalkoztatottak számához és a reálbér dinamikus növekedéséhez köthető. Hozzátette: a devizahitelesek megmentését célzó korábbi intézkedések is hozzájárultak a kedvező folyamatokhoz.
Növekvő reálbérek
Reális, hogy 5 éven belül akár 30-40 százalékkal megugorjanak a reálbérek Magyarországon – mondta korábban a Magyar Idők kérdésére György László, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezető közgazdásza, aki Rogán Antal szavaira reagált, megerősítve a fideszes politikus által elmondottakat. György szerint a 40 százalékos reálbér-emelkedéssel már a közép-európai régió többi országát is megelőznénk. A szakértők szerint is megvalósítható a kormány által tervezett 40 százalékos nettó reálbér-emelkedés 2021-ig, évi 2,5-2,8 százalékos gazdasági növekedés mellett.
A tavaly elfogadott hosszú távú bérfelzárkóztatási program magában foglalta a béremelést és a járulékcsökkenést, a fizetések felzárkóztatása pedig a megállapodás szerint 2018-ban is folytatódik.
a bérmegállapodás már érezteti hatását
A közszféra béremelései után az adócsökkentések megteremtik a magasabb fizetések feltételeit a versenyszférában is; a nagy bérmegállapodás már érezteti hatását – mondta Dömötör Csaba. Kifejtette: stabilan növekszik a magyar GDP, a munkanélküliség a 2010. évi mintegy 12 százalékról 4,5 százalékra csökkent, ezen időszak alatt több mint 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és az új munkahelyek többsége a piaci szférában jött létre. Hozzátette: ezek a gazdasági eredmények tették lehetővé, hogy adócsökkentésekről és béremelésekről szóló átfogó megállapodás jöjjön létre 2016 végén a munkaadók, munkavállalók és a kormány között.
A reálbérek 4 éve tartó emelkedése, a növekedés alapja a gazdaság javuló teljesítménye és a kormányzati gazdaságpolitika idén is folytatódhat. Idén ezt 10 százalék körüli mértékű lehet – ismertette Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki később hozzátette, idén és jövőre 13-14 éve nem látott mértékben, 4 százalék felett nő várhatóan a magyar gazdaság, ez már benne van a kívánatos, 3-5 százalékos felzárkózási tartományban. A gazdaság erőteljes növekedésére jó példa, egy kiugróan magas közelmúltbeli adat: Október és December között éves szinten 169 százalékkal nőttek a kiadott lakásépítési engedélyek száma.