Rengeteg kis- és nagyvállalat toboroz munkaerőt a határon túli magyarság körében. Kárpátalján például a helyi lapokban szinte már csak magyarországi álláslehetőségeket kínálnak, a helyieknél jóval magasabb fizetésért. Az egyik Budapest melletti cég azzal reklámoz, hogy már húsz fő dolgozik náluk Kárpátaljáról, csapatukhoz konyhai kisegítőként, szakácsként vagy hentesként lehet csatlakozni.
Az induló nappali bér 130 ezer, az éjszakai bér 150 ezer forint, de a hirdetés szerint bizonyos munkakörökben 170 ezer forintot is meg lehet keresni. Az említett fizetések jóval magasabbak, mint amennyit egy magyarországi munkavállalónak kínálnak ugyanezért a munkáért, ráadásul a határozatlan idejű szerződésen kívül ingyenes szállást, munkahelyi étkeztetést, valamint havi egyszeri fizetett hazautazást is garantálnak.
Biztosítási jogviszonnyal, szállással és minimálbéren felüli keresettel csábítja szintén kárpátaljai dolgozóit egy Csongrád megyei baromfi-feldolgozó. A határtól munkásjáratot is biztosítanak; már 8 osztály általános iskolai végzettséggel, 18 éves kortól el lehet helyezkedni.
Nemcsak a feldolgozószektorban kínálnak állást a határon túli magyaroknak, de hirdetnek szállodai, virágkötő-, valamint varrónő-állásokat is jelentős számban a lapokban. Egy budapesti pékségben például 140 ezer forintot ajánlanak kezdő fizetésként a dolgozónak, és még szállást is biztosítanak.
Ezen a bérszinten keresnek az ország számos pontjára lakatosokat, festőket, valamint ácsokat, kőműveseket. Az egyik budapesti fémipari vállalat ingyenes szállást nyújt hegesztő, lakatos segédmunkásoknak, 750 forintos órabérért. Mezőgazdasági munkára is hívják a külhoniakat: a legfrissebb hirdetések útján határ menti szőlészetekbe keresnek dolgozókat.
A magasabb bérezésű állások is betöltetlenek: az egyik lehetőség szerint budapesti prémium hús és sajt értékesítésére keresnek főállású eladókat, Pápára kárpitost várnak, kiemelt bérezéssel, szintén ingyenes szállással. A magyarországi álláslehetőségről szóló hirdetések száma jócskán meghaladja a kárpátaljai munkalehetőségeket kínáló cégek kínálatát, emellett Csehországba, és Németországba toboroznak munkavállalókat hirdetések útján.
A Vajdaságban is egyre több az olyan hirdetés, amelyekben magyarországi munkalehetőséget kínálnak. Budapestre, Székesfehérvárra, Tatabányára, Veszprémbe, Kecskemétre keresnek rendszerint gyári összeszerelő munkásokat, de keresettek a fémmegmunkálók, az IT-szakemberek és a textilipari dolgozók is. A feltételek között szerepel általában a magyar (kettős) állampolgárság, valamint a nyelvtudás. Általánosságban 450–800 eurós bérrel kecsegtetnek, emellett rendszerint ingyenes szállást biztosítanak, és havi egyszeri alkalommal állják a hazautazás költségeit is. Ezenfelül gyakran kínálnak további kedvezményeket: túlórapénzt, továbbképzési lehetőséget vagy kafetériát.
Hivatalosan sosem készült olyan kimutatás, hogy a Szerbiában élő magyarok körében milyen arányú a munkanélküliség, az országos ráta valamivel 17 százalék felett áll, a munkaközvetítő 706 ezer munkanélkülit tart számon. A magyarok közül nagyon sokan a kettős állampolgárság megszerzése után – élve az uniós állampolgári státus kínálta lehetőséggel – Németországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, vagy az anyaországban vállaltak tartósan vagy ideiglenesen munkát.
A szlovák állásközvetítő oldalakon is jócskán találni magyar nyelvű hirdetéseket. A Profesia.sk oldalon egymást váltják az ajánlatok. A legtöbb hirdetésben hegesztőt, varrónőt, minőségellenőrt, logisztikai ügyintézőt, kamionsofőrt, raktárost, vizuális ellenőrt, betanított szerelőt, ügyintézőt, targoncást keresnek.
Nem véletlen, hogy a hazai cégek a környező országokban keresnek magyar munkaerőt, hiszen lassan már csak így enyhíthető az egyre akutabbá váló munkaerőhiány, ráadásul a folyamat a kormányzat céljaival sem ellentétes. Nemrég Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy interjúban leszögezte: ahol egyelőre nincs megfelelően képzett hazai munkaerő, ott lehetővé kell tenni, hogy olyan országokból pótolják őket, amelyek kulturális-történelmi hagyományai hasonlóak a miénkhez.
A hazai állásközvetítők szerint a munkaerőhiány a cégek hozzáállásán is meglátszik. Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója lapunkkal azt közölte: a profi cégek egyre komolyabb és nagyobb erőfeszítéseket tesznek álláshirdetéseik megfogalmazására, hogy a célcsoportnak megfelelő szöveget írjanak, ezzel magukhoz vonzzák a munkaerőt. Az álláshirdetések hatékonysága drámai módon csökkent, ezért a vállalkozások egyre nagyobb arányban fordulnak fejvadász társaságokhoz.
– Egyre több megbízás érkezik a fejvadász cégekhez, elsősorban a passzív álláskeresők megtalálásában hatékonyak az új marketingeszközök – erősítette meg Héczei Anikó, a Tesk munkaerő-közvetítő cég vállalati toborzási üzletágvezetője. A vállalat a toborzáshoz a közösségi média eszközeit is igénybe veszi, beleértve a célcsoportokra bontott kampányokat többek közt a Facebookon és a Youtube-on.
Sámson Dorottya, a Profession.hu munkaerőpiaci szakértője kérdésünkre közölte: az elmúlt három évben 2,5-szer több hirdetés jelent meg a piacon. A hirdetések szövegezésében látszik, hogy a vállalatoknak meg kell dolgozniuk jelentkezőkért: az elvárások helyett nagyobb hangsúlyt kapnak a „mit kínálunk” jellegű megfogalmazások.