A mesterséges intelligenciák (AI) evolúciója egy sor lehetőségeket rejt: segítségükkel hatékonyabban működő városokat építhetünk, okosabban közlekedhetünk, hatásosabb gyógyszerekkel gyógyíthatjuk a betegeket, de még akár a sör is finomabb lehet a közreműködésükkel. Gray Scott jövőkutató szerint 2035-re az emberi agy képtelen lesz lépést tartani a mesterséges intelligenciával. Technológiai szingularitásnak nevezik azt az elképzelést, miszerint a jövőben a mesterséges intelligencia óriási mértékű előrelépést idézhet elő a technológiában, és jelenleg elképzelhetetlennek és felfoghatatlannak tűnő hatásokat okoz az emberi civilizációra nézve.
A tudományos-fantasztikus könyvekben és filmekben vázolt forgatókönyvekhez képest a legtöbb területen még csak próbálgatják, mire lehetnek képesek a gépek és az AI, de az eredmények máris ígéretesek. Emlékezetes pillanat volt, amikor 2011-ben az IBM szuperszámítógépe a Watson a Jeopardy! kvízműsorban legyőzte a korábbi bajnokokat.
A gépek fejlődése azóta is töretlen: tavaly például a Google DeepMind által kifejlesztett AlphaGo győzött a világ egyik legjobb gójátékosa, I Szedol ellen. Mindamellett sikerrel alkalmaznak mesterséges intelligenciát a gyógyszerkutatásban és a betegellátásban, de használnak már ilyen jellegű megoldást biztosítási kalkulációknál és az utazási ajánlatok testre szabásánál is. Sőt egy angol startup még a sörfőzéshez is beveti egy mesterséges intelligencia képességeit, midőn a fogyasztók visszajelzései, kívánságai alapján egy algoritmus szabályozza a nedű összetevői-nek mennyiségét.
A nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) erős katalizátor nagy mennyiségű adat prediktív elemzésének a fejlesztésében, ami szerves része a mesterséges intelligenciának, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy a rendszerek pontosabb információt szerezzenek be, és gyorsan tudják megoldani a komplex problémákat. A szuperszámítógépek felhasználási köre rendkívül széles. A Suse HPC-megoldása például az olajiparban és az űrhajózásban is komoly szerepet játszik. A Total olajvállalat a Pangea szuperszámítógép segítségével térképezi fel az új olajlelőhelyeket, a NASA pedig különféle űrkutatási projektekre használja a Pleiades szuperszámítógépet. Többek között űrruhákat és hiperszonikus repülőgépeket terveznek, illetve fejlesztenek vele, valamint űrjárművek landolását szimulálják a Holdon, a Marson és aszteroidákon.
Ha az AI-fejlesztéseket erős HPC operációs rendszereken és infrastruktúrákon használják, a gépek gyorsabb ütemben válnak még intelligensebbekké. Nagyobb sebességgel képesek felismerni a különböző mintákat és összefüggéseket, újra és újra tanulva az adatelemzésből, ezáltal egyre pontosabb előrejelzéseket adnak. Ez rengeteg különféle területen használható fel, legyen a cél akár egy okosabb város építése, egy intelligens autó működtetése, vagy éppen személyre szabott gyógyszerek készítése.