Megállíthatatlanul bővül a magyarországi kiskereskedelem, a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett, júliusra szóló eladási adatai szerint ráadásul gyorsulni látszik a növekedés. Emögött nagyrészt még mindig a lakossági reáljövedelmek három százalék körüli növekedése áll. Ezenkívül leginkább a devizahiteles-mentőcsomagból a családoknál maradó pluszforintok jelentek meg a boltokban a nyár közepén, illetve az online pénztárgéprendszer piacfehérítő hatása is látszódik még a statisztikákon.
Júliusban a hazai kiskereskedelemben eladott áruk mennyisége összességében 7 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakában mért volumenhez képest, holott az elemzők előzetesen ennél kisebb növekedésre számítottak. Noha a nyaralási szezonban a korábbi tapasztalatok szerint hagyományosan kevesebb termék fogy a boltokban, ennek ellenére júliusra az összes árucsoportban, vagyis az élelmiszerek és az iparcikkek, valamint az üzemanyag tekintetében is jelentős, 6-8 százalékos bővülésről adott számot a hivatal.
Mostanra kiderült, nem állták meg a helyüket azok az előzetes ágazati becslések, amelyek az év elején arról szóltak, hogy a főként a nagyáruházakat érintő, kötelező vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt 30-40 ezer dolgozó kerül majd utcára, illetve a cégek, bevásárlóközpontok veszteséges eredményekre számíthatnak – mondta a Magyar Időknek az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György lényegében elismerte, hogy a magyar kormány jó időben, megfelelő gazdasági körülmények között döntött a vasárnapi boltzár bevezetése mellett, amelyhez mostanra alkalmazkodtak az egyre nagyobb vásárlóerővel bíró családok és az üzletek is. A főtitkár jelezte: 2010-ig lejtmenetben volt a hazai kiskereskedelem, ám az azt követő évben tapasztalt stagnálás után folyamatos piacbővülés figyelhető meg. Becslései szerint jövőre az ágazat elérheti a 2008-as gazdasági válság előtti szintet az értékesítésben, miután az idén éves szinten legalább 5-6 százalékos kiskereskedelmi növekedésre lehet számítani.
A két-három hónappal ezelőtti helyzethez képest – amikor inkább az üzemanyag-értékesítés bővült dinamikusan – mostanra az élelmiszer-eladások terén is felgyorsult a növekedés, ami arra is utalhat, hogy a vasárnapi kiskereskedelmi zárvatartás eddig nem okozott számottevő hatást – erősítette meg lapunknak Oszlay András, a Takarékbank osztályvezető elemzője, aki szerint az idei év átlagában a gazdasági növekedés legerősebb motorja a háztartások fogyasztásának bővülése lesz.
– Több mint két éve nő a kiskereskedelmi forgalom, a júliusi a legnagyobb egy hónapra jutó növekedés – mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán. Úgy vélekedett, nem az üzletek nyitvatartási rendje, hanem a háztartások jövedelmi helyzete határozza meg az eladási forgalmat. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a kereskedelemben foglalkoztatottak száma 4400-zal bővült egy év alatt, miközben komoly munkaerőhiány alakult ki, a betöltetlen álláshelyek száma meghaladja az 5500-at.
Júliusban az euróövezetben és az Európai Unióban is nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ezen belül a legnagyobb fejlődést az egy évvel korábbihoz képest Romániában (9,6 százalék), Észtországban (7,8 százalék), valamint Magyarországon (7 százalék) érték el a boltok.