–A munka törvénykönyvének (Mt.) tervezett változtatásaiban – bár még nem mélyedtünk el benne teljesen – az látszik, hogy elsősorban a bírói gyakorlatban előforduló problémás eseteket tenné helyre, illetve egyértelműsítené a jogalkotó – mondta a Magyar Időknek az ÁFEOSZ-COOP szövetség elnöke. Zs. Szőke Zoltán pozitívan értékelte a várandós nők munkajogi védelmének erősítését és az azonnali felmondás kapcsán a munkavállalónak járó végkielégítés bevezetését is.
Szavai szerint ezek javarészt helyénvaló módosítások, amelyeket az érdekképviselet támogatni tud.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tavaszi egyeztetésein a legnagyobb horderejű módosítási javaslat, amelyben a munkaadói és a munkavállalói oldal egyetértett, az volt, hogy a többségi köztulajdonban álló vállalatokkal kapcsolatos új szabályok kerüljenek ki a kódexből. Úgy tűnik, ez csak részben sikerült, mivel a paragrafusok törlése helyett a tervezetben megmaradt annak lehetősége, hogy az állami, önkormányzati vállalatok a kollektív szerződésben eltérhessenek a munka törvénykönyve előírásaitól a munkavállalók javára.
– Már készítjük a Mt.-módosítás tervezetével kapcsolatos javaslatainkat, bár a legegyszerűbb az lenne, ha az Mt.-hez eredetileg benyújtott, 267 pontos javaslatcsomagot vennénk elő újra – mondta a lapunk megkeresésére Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki szerint a mostani tervezet számos ponton hozna a munkavállalók számára is pozitív változásokat, de jobbára csak „felületi kezelésről” van szó. A szakszervezetek mindenesetre fontosnak tartanák többek között a műszakbeosztásokkal, a pótlékokkal és a szabadság kiadásával kapcsolatos passzusok átírását; azt szeretnék, ha úgy tennék életszerűvé a munkajogot, hogy a munkavállalók védelme erősödjön. A VKF tavaszi egyeztetésein nem született megállapodás a felek között ebben a témában, azóta pedig nem volt újabb egyeztetés – jegyezte meg az elnök, hozzátéve: van ígéret a VKF összehívására.
– Első ránézésre inkább értelmező, kiigazító jellegű változásokat látok a tervezetben, és nem alapvető módosításokat, ugyanakkor ezek között számos paragrafus mindkét fél számára fontos – mondta a Magyar Időknek Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Ezek közül az elektronikus munkaszerződések és egyéb jognyilatkozatok papíralapú átadásával, a munkavégzés helyének meghatározásával és írásba foglalásával, valamint a jogellenes azonnali felmondásnál a munkavállalói járandósággal kapcsolatos szabályt emelte ki pozitív példaként.
Az új munkajogi kódex finomhangolásába a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint beletartozna az is, hogy szabadságra jogosító időnek minősíti a gyerek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság és az örökbefogadásnál megállapított gyermekgondozási segély folyósításának első hat hónapját is. Egyértelművé tennék azt is, hogy az iskolaszövetkezeti tagok munkavégzésénél az Mt. szabadságolási szabályait kell alkalmazni, azonban a betegszabadságból továbbra is kizárják a tanulókat és hallgatókat. Bár az Mt. megteremti a lehetőséget a felek megállapodása alapján a kódex számos pontjától pozitív és/vagy negatív irányba való eltérésre is, de a versenytilalmi megállapodástól és a tanulmányi szerződéstől csak a munkavállaló számára kedvező egyéni vagy kollektív szerződésről szóló megállapodást engednének.
Az NGM tervezete az Mt. mellett módosítaná a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvényt is. A kormányhivatal szakértői vizsgálhatnák, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony – munkaviszony, megbízási szerződés stb.– létrejöttéhez szükséges jognyilatkozat vagy szerződés tartalmazza-e az Mt. által előírt legfontosabb adatokat, tudnivalókat, továbbá a lényeges tartalmi elemek mellett azt is, hogy betartják-e a fiatalkorú dolgozókkal, illetve a gyerekmunka tilalmával kapcsolatos szabályokat. Ezen túlmenően vizsgálhatják a munka- és pihenőidővel kapcsolatos nyilvántartásokat is.