2017. november 21., kedd, Olivér napja
Belföld, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/belfold/voltam-en-mar-fasiszta-diszno-es-zsidoberenc-2389123/

Voltam én már fasiszta disznó és zsidóbérenc is

Ibolya Tibor: Újabb vádemelések jönnek a Quaestor-ügyben
Az ügyészek nem érthetnek mindenhez, ezért specializálódniuk kell, véli Ibolya Tibor. A fővárosi főügyész napjaink kihívásaira válaszul azt szorgalmazza: Budapesten hozzanak létre egy infrastrukturálisan is önálló gazdasági ügyészséget. A Magyar Időknek beszélt arról is, az igaz­ságszolgáltatás és a bűnmegelőzés sikere a jogegységben van, ám a gyorsított bírósági eljárásokon és az ügyészségi sajtókommunikáción is múlik. A politikai korrektség (PC) ítélkezésben történő megjelenésének tartja, hogy – jogerős bírói döntés szerint – a demokrácia ürügyén bűncselekmény elkövetésével lehet vádolni az ügyészséget. Ibolya Tibor jelezte, a Quaestor-ügyben újabb vádemelések következnek.

– Öt éve múlt júliusban, hogy megbízták, majd kinevezték az ország egyik legnagyobb ügyészi szervezete élére. Még mielőtt a nagy közérdeklődést kiváltó monstre ügyekről kérdezném, mit tart az elmúlt öt év legfontosabb eredményének?
– Többet is kiemelhetnék, ám két területen elért eredményeinkre különösen büszke vagyok. Az ügyészi munka egyik fő célja az elkövetők felelősségre vonásán keresztül a prevenció, a bűnmegelőzés és a bűnelkövetéstől való elrettentés. Ez akkor lehet eredményes, ha a törvények ellen vétőket a lehető leg­gyorsabban bíróság elé állítjuk. Ez iránt – érthetően – nagyon erős az állampolgári elvárás is. Ezért szorgalmaztam a főügyészségen már a kezdetektől, hogy a bíróság elé állítások számát növelni kell. Az úgymond tucatügyekben lehetőség szerint a gyanúsítottat 30 napon belül bíróság elé állítjuk. Ennek feltétele többek között a beismerő vallomás vagy a gyanúsított tettenérése, illetve a bizonyítékok rendelkezésre állása. A gyorsítás érdekében létrehoztuk az V–XIII. kerületi ügyészségen a központi bíróság elé állítási csoportot.

A kollégák munkájának köszönhetően látványosan nő a gyorsított eljárások száma. Míg 2012 előtt statisztikailag ez szinte kimutathatatlan volt, addig 2016-ban az összes vádemelés 19 százaléka – 2065 eset – már gyorsított eljárásban történt. Ez az adat egyébként a 2015-ös adatokhoz képest is 39 százalékkal nőtt. Ez megnövelte az ügyészi munka eredményességét. Kollégáim munkájának sikerességét számok is igazolják. Öt év alatt felére csökkent Budapesten a bűncselekmények száma, amihez a nyomozó hatóságok és természetesen a bíróságok munkája mellett az ügyészség erőfeszítései is nagymértékben hozzájárultak. A másik terület, amire büszke vagyok, a főügyészségi kommunikáció. A prevenció fontos része, hogy munkánkat szintén gyorsan és szakszerűen kommunikáljuk, hisz az eredményességet növeli, ha a közvélemény is tudomást szerez róla. Ma már gyakorlatilag nincs esti híradó a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője nélkül.

– A Legfőbb Ügyészség szeptemberi tájékoztatása szerint a vád­eredményesség országosan 97,5 százalék, ami azt jelenti, hogy a vádemelésig jutó ügyek ekkora részé­ben állapított meg bűnösséget a bíróság. Mennyi ez a mutató a Fővárosi Főügyészségen?
– Rosszabb, mint az országos átlag, de ez mindig így volt. 2016-ban 13 936 vádlott ellen 13 266 eredményes vád született a főügyészségen, az eredményességi mutató 95,9 százalék. Az ország ötöde él a fővárosban, a bűncselekmények zöme is ide koncentrálódik. Nálunk vannak az úgynevezett nagy ügyek, így a monstre gazdasági bűnügyek is. Egyébként manapság a legnagyobb probléma a gazdasági ügyek kezelése. Amellett, hogy növekszik a számuk, rendkívül bonyolultak, a bizonyításuk hosszadalmas és az átlagnál jóval nehezebb. Az ügyek specialitásai, bonyolultsága megkívánja, hogy az eljáró ügyészek jártasak legyenek a könyvelésben, a pénzügyekben, legyenek közgazdasági ismereteik is.

Fotó: Kurucz Árpád

A főügyész szerint a szervezet munkatársainak speciális ismereteket kell elsajátítaniuk

2016. szeptember elején ezért hoztuk létre egész Budapestre kiterjedő illetékességgel a IX. kerületi ügyészségen a gazdasági bűnügyek részlegét, illetve a főügyészségen az önálló gazdasági bűnügyi osztályt. Ezzel gyakorlatilag önálló, csak gazdasági bűnügyekkel foglalkozó ügyészséget hoztunk létre, így a jogalkalmazás egységes, ami óriási jelentőségű a jogbiztonság és a hatékonyság tekintetében is. Azt kell mondanom, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál óriási ováció fogadta az önálló gazdasági ügyészség létrehozását, és a Fővárosi Törvényszéken is kedvező volt a fogadtatás. Ez egy nagyon komoly lépés volt, hisz ahogy Finkey Ferenc (a múlt század egyik legnagyobb hatású büntetőjogásza – a szerző) koronaügyészi beiktatása során 1935-ben mondta: Igazságosság csak ott van, ahol jogegység van. Távlati terveimben szerepel, hogy a gazdasági ügyészség egy infrastrukturálisan is önálló, saját épülettel rendelkező járási szintű ügyészség legyen a fővárosban, ugyanúgy mint például a Budapesti Nyomozó Ügyészség.

– A specializáció más területen is megtörtént a főügyészségen?
– A korszerű gondolkodás ma azt jelenti, hogy az ügyészeknek is specializálódniuk kell. A körülöttünk lévő világ egyre bonyolultabb, egy-egy részlete egyre összetettebb, megértése, jogi és kriminalisztikai kezelése is egyre speciálisabb ismereteket követel az ügyészektől. Ennek szellemében több speciális egységünk van, innováció szempontjából azonban közülük is kiemelkedik a jóval a Quaestor-ügy előtt – talán Európában másodikként – felállított kiberkontaktpontok intézménye, ami akár a főügyészség internetes bűnözéssel foglalkozó részlegének is tekinthető. Ezzel példát is mutattunk, hisz tapasztalataink nyomán a Legfőbb Ügyészség elrendelte az egész ügyészi szervezetre a kiberkontaktpontok létrehozását.

– A gazdasági bűnözés mellett a kiberbűnözés térnyerése valóban óriási léptékű. Nem véletlen, hogy a bűnüldözők világszerte specializálódnak erre is. A főügyészség is ezt az utat járja?
– 2017-ben nem tudjuk azt mondani, hogy egy ügyész mindenhez ért, mert az lehetetlenség. A világhálón érkező kihívást már évekkel ezelőtt érzékeltük, és ahogy arra az előbb rámutattam, meg is tettük a szervezeti lépéseket. A kiberkontaktpontok működtetése mellett konkrét ügyekben beruháztunk anyagilag is. Például tízmillió forintért vásárolt az ügyészség szoftvert speciálisan a Quaestor-ügy bizonyításához. A kiberbűnözés elleni fokozott fellépés igényét az ügyészség mellett a rendőrség is felismerte már, az ORFK ez év elején emelte meg az ezen a területen dolgozó munkatársai számát, és emelte a szervezetet főosztályi rangra, illetve a BRFK is létrehozta saját kiberbűnözés elleni osztályát.

– Mi a helyzet a bíróságokon? Felkészültek a kor kihívásaira?
– Ezt tőlük kellene megkérdezni. Azt viszont nagyon szomorúan hallom – ahogy az sajnos egy kiemelt ügyben megtörtént –, ha egy bíró a tárgyaláson megkérdezi, mi az a PDF fájl. Az elektronikus bizonyítékok felhasználása már nem a jövő, hanem a jelen. Ehhez képest például a Quaestor-ügyben a vádlottak védői egymást túllicitálva bizonygatták, hogy mennyire nem értenek a számítástechnikához. Azt pedig, hogy a büntetőjogi felelősség szempontjából mi a releváns, csak a bíró, az ügyész és a védő tudja megítélni. Magyarul: ez nem szakértői kérdés, a jogalkalmazóknak igenis fel kell készülniük az elektronikus bizonyítékok kezelésére, akár az egyszerűbb ügyekben is.

– A Quaestor-ügyben éppen a minap emeltek újabb vádat Tarsoly Csaba és egy stróman ellen. A vád szerint az ügy kirobbanásakor Tarsoly átíratta egyik cégét a strómanra, illetve megpróbálta ráíratni egy másik cégét. Az alapügy közben már bírói szakban van. Várható még újabb vádemelés az üggyel kapcsolatban?
– A politikai indíttatású vádaskodásokkal szemben a főügyészség mindent megtesz a Quaestor-ügy teljes körű felderítésére és bizonyítására. Több ügyrészt is elkülönítettünk a nyomozás során. Egyik volt ezek közül az O. Bélával kapcsolatos, ön által strómanügynek mondott ügyrész, amelynek már az elején tudható volt, hogy vádemelés lesz a vége. Nagy esélyt látok arra, hogy a pénzmosással, valamint a soltvadkerti hűtlen kezeléssel kapcsolatos ügyrészben is hamarosan vádemelés történjen. A pénzmosás ügyrészben ez inkább későbbre prognosztizálható, mivel a külföldi szálak miatt jogsegélykérelem van folyamatban, és ezek megválaszolása a tapasztalatok szerint nagyon időigényes. A bírói szakban egyébként nagyon ritka, hogy a bizonyítás során a vád mellett újabb bizonyítékok keletkezzenek, a Quaestor-ügyben azonban ez is megtörtént. Egy külön informatikai rendszert sikerült ugyanis helyreállítanunk, amely bizonyítja a cégcsoport fekete könyvelését.

– A Quaestor-ügy kapcsán politikai indíttatású vádat említ. A Kúria mondta ki, hogy Szigetvári Viktor nem gázolt a legfőbb ügyész becsületébe azzal, hogy bűnsegédnek nevezte a Quaestor-ügyben, és azt is kimondta, hogy az ügyészséget lehet fideszesnek minősíteni. Butaság, hiszti és valótlanság – írta ön az ítéletről az Indexen megjelent véleménycikkében október elején. Kifejtené?
– Nem ismétlem meg a leírt véleményemet. Egyébként eddig csak akkor szólaltam meg jogerős ügyben, ha az országos jelentőségű, a döntés véleményem szerint jogszabálysértő, a személyes igazságérzetemet is nagyon bántja, és nem volt más lehetőségem az igazam kifejtésére. Ilyen volt a Biszku-ügy is. A cikk megjelenése után egy politikus nyilvánosan felvetette, hogy miért egy internetes hírportálon publikáltam, és miért nem egy szakmai folyóiratban. Szándékosan azért tettem így, mert a célom a figyelemfelhívás volt, és az internetes portál jóval nagyobb látogatottsággal bír. A perben alperes fél körbeszaladta Budapestet pernyertessége hírével, így a másik félnek, jelen esetben nekem mint érintett ügyésznek is lehet annyi jogom, hogy véleményt nyilváníthassak erről a döntésről.

Cikkemben egyébként nem azt kifogásoltam, hogy fideszesnek nevezték az ügyészséget, mert azt már megszoktam. Személy szerint voltam már fasiszta disznó (a Biszku-ügyben), voltam zsidóbérenc (a Csatáry-ügyben), mint ahogy fidesznyik is voltam; ha jól végzem a munkámat, rendszeresen megkapom valamelyik oldalról. Egyébként nem fideszesnek nevezték a legfőbb ügyészt és az ügyészséget, hanem fideszes bűnpártolónak. A Quaestor-ügyre hivatkozva nem vélemény, hanem konkrét tényállítás jelent meg ezzel kapcsolatban több helyen, ami bűncselekmény elkövetésével, nevezetesen bűnpártolással vádolta a legfőbb ügyészt és az ügyben eljárókat, tehát engem is. Márpedig sok minden eltűrésére köteles egy közszereplő, de a konkrét bűncselekménnyel vádolás nincs ezek között, legalábbis a vonatkozó alkotmánybírósági döntések szerint. A Kúria ítélete pedig ezzel szembemegy, amit rá­adásul valótlan tényalapokra hivatkozással indokol.

A hihetetlen az egészben az, hogy szerintük ez a demokrácia védelmében szükséges. A bíróság szerint tehát a demokrácia védelme azt jelenti, hogy meg lehet bélyegezni egy közel ötezer főt számláló jogászi hivatásrendet azzal, hogy nem tartja be a hivatali esküjét. Ez nem más, mint a politikailag korrekt gondolkodásmód megjelenése az igazságszolgáltatásban, amit rendkívül veszélyesnek gondolok. Szerintem az ilyen ítéletek pont az ellenkező hatást érik el, vagyis hozzájárulhatnak a demokratikus intézményrendszer lebontásához, mégpedig azért, mert bírói pecsétet nyomnak a közszereplők között elkövetett karaktergyilkosságra. Ezen mindenki elgondolkodhatna. Ezért írtam a cikket.

Hirdetés

Kiemelt

Tovább szépül a Budakeszi Vadaspark

A tervek szerint bővítik a Budakeszi Vadaspark területét, ahol a látogatók megnyerése érdekében folyamatosan fejlesztenek.

Poszt-trauma

Ujhelyi nagyon meglepődhetett a kérdésére kapott válaszon

A legilletékesebbekhez fordult.

Ötven ostoba

A Ferencvárosi Torna Club most ­en­nyinél tart. Sok? Kevés?

A hitelesség és a HVG

Aki keveset gondolkodik...

Bokros agymenése

A MoMa ura már további három Orbán-ciklust is elképzelhetőnek tart!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!