A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés ellenzéki kezdeményezésére összehívott rendkívüli ülése. A képviselők a lex CEU eltörléséről és a kilakoltatási moratórium megújítását célzó törvényjavaslatokról tárgyaltak volna, de így csak napirend előtti felszólalások hangzottak el.
Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan azt hangoztatta, hogy meg akarják akadályozni az egyik legjobb magyar egyetem, a CEU ellehetetlenítését, a devizahitelesek ügyében pedig azt, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magyar családok tízezrei az utcára kerüljenek.
Az LMP-s Hadházy Ákos a kilakoltatási moratórium visszaállítását szorgalmazta, és kijelentette azt is: nemcsak a terroristák vehetnek el életeket, hanem azok a gátlástalan politikusok is, akik szerinte felelőssé tehetők a nehéz helyzetbe kerültek tragédiájáért.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel az évszázad pénzügyi átverésének nevezte a devizahitelezést, az elszámolási törvényt pedig hibásnak, mert szerinte a bankoknál hagyta a pénzt, és elszámoláskori árfolyamú törlesztést sürgetett.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a felsőoktatás ügyében úgy reagált: az ellenzék a Soros Györgynek fontos ügyekben még nyáron is összehívja a parlamentet. Dömötör Csaba hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a Magyarországon működő összes egyetemre azonos szabályok vonatkozzanak, a tárgyalások jól haladnak, a Soros-egyetemet pedig senki nem akarja bezárni. A devizahitelesekkel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: ha van egyértelmű felelőse a devizahitelezési válságnak, az a baloldal. A válság kezelése a polgári kormányra maradt, ezért döntöttek az árfolyamgátról, a végtörlesztésről és a banki elszámoltatásról. Az ellenzék azonban ezeket nem szavazta meg – hangsúlyozta.
Később Kósa Lajos sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Soros György kérte meg az ellenzéket, hogy CEU-ügyben kezdeményezzen rendkívüli ülést, mert nem tudja megcsinálni a „trükköket” a magyar felsőoktatásban. A devizahitelesekkel kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a témát felhozó LMP egyetlen olyan csomagot sem támogatott, amely a devizahiteleseket segítette.
– Ismét csak álszent magatartást tanúsít a balliberális oldal – vélekedett a Magyar Idők kérdésére az igazságügyi miniszter helyettese arról, hogy az ellenzék parlamenti ülést kezdeményezett a devizahitelesek kilakoltatásának megakadályozása ügyében. – Az elmúlt hét év azzal telt, hogy a kormány megtalálja azokat a megoldásokat, amelyekkel enyhíteni lehetett az adósokat ért kártételeket, tisztázni lehetett a jogi kapcsolat részleteit – mondta Völner Pál.
Emlékeztetett: a végtörlesztés és az árfolyamgát után a kormányzat forintra váltatta a külföldi pénznemben nyilvántartott hiteleket, elszámoltatta a bankokat, kialakította a nemzeti eszközkezelőt, és bevezette a családi csődvédelem lehetőségét. Ráadásul különféle moratóriumok is védték a hitelfelvevőket, az utóbbi időben pedig a végrehajtási szabályokat is átírták, így az ügyfelek ingatlanának elkótyavetyélése már fel sem merülhet. – 2010-ben nagyjából félmillió család nyögte a devizahitel-rabságot, mára a legtöbben megszabadultak kiszámíthatatlan kötelezettségeiktől – mondta, majd megjegyezte: az elmúlt hét év intézkedéseit komoly, széles körű jogi-társadalmi elemzőmunka előzte meg.
Előzetesen véleményt mondott a témában például a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság, a magyar Alkotmánybíróság és a Kúria is. – Most pedig az látjuk, hogy a baloldali ellenzék azoknak a szerencsétlen, szorult anyagi helyzetben lévő hiteladósoknak a helyzetét próbálja politikai haszonszerzésre felhasználni, akik az eddigi intézkedésekkel sem tudtak egyenesbe kerülni. Gátlástalan magatartás, nehéz erre mást mondani – fogalmazott Völner Pál.
Mint arról a Magyar Idők többször is beszámolt, sem idehaza, sem Európában nem ért még véget a devizahitelek miatt kezdeményezett perdömping. Az Európai Bíróság elé több efféle eljárás is került az idén, bizonyos akták Magyarországról, mások Romániából érkeztek Luxembourgba. Az államtitkár ezzel kapcsolatban kérdésünkre azt mondta: a minisztérium figyelemmel kíséri ezeket az eljárásokat, az ottani döntések ugyanis a magyar hitelfelvevők helyzetét is érinthetik. – A részletek elemzésére és a következtetések levonására minden esetben sor kerül majd – rögzítette Völner.
Molnár Botkát kérdezze
Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke Pintér Sándor belügyminisztertől és Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől írásbeli tájékoztatást vár arról, hogy a spanyolországi, finnországi merényletek érintik-e közvetlenül Magyarország biztonsági helyzetét, és hogy a történtekkel összefüggésben tudnak-e esetleges magyar szálról. – Molnár Zsoltnak inkább Botka Lászlót, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét kellene megkérdeznie arról, miért akarja lebontani a magyar határt védő kerítést. Az a véleményünk, hogy a kerítés lebontása jelenti, jelentheti az igazi veszélyt – reagált Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Kampányt indít a Fidesz Vona kijelentései miatt
Telefonos és e-mailes tájékoztatókampányt indított tegnap a Fidesz, hogy informálja a nyugdíjasokat arról, milyen megengedhetetlen kifejezéseket, sértő jelzőket használt a magyar nyugdíjasokra Vona Gábor, a Jobbik elnöke. – Többször felszólították, hogy kérjen bocsánatot, de erre a Jobbik elnöke nem volt hajlandó annak ellenére sem, hogy nyugdíjas-szervezetek is ezt kérték tőle – mondta Hidvéghi Balázs tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A Fidesz kommunikációs igazgatója emlékeztetett, Vona Gábor egy júliusi Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: a nemzeti ünnepeken rendszeres, hogy „hétköznapokon kedves bácsikák és nénikék magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, ordibálnak trágárul és hörgik fel a XX. század minden traumáját”. A kommunikációs igazgató szerint a kampány várhatóan 7–10 napig tart. (B. G.)