A Népsziget árvízi terület, az önkormányzat terveiben rekreációs övezetként szerepel – tudta meg a Magyar Idők a XIII. kerületi önkormányzattól. Hozzátették: a Szúnyog-szigetként is ismert területen a tulajdonviszonyok rendezetlenek, az ingatlanok többsége osztatlan közös tulajdonban van, a Meder utca és Zsilip utca között elterülő földnyelven jelenleg nincs közterület. Az önkormányzat szerint a helyzet rendezéséhez, az úgynevezett kiszabályozáshoz a tulajdonosok egységes akarata lenne szükséges. Erre azonban nem sok esély mutatkozik. Pedig a két kilométer hosszú, mintegy ötvenhektáros sziget – amely valójában félsziget – akár kihívója is lehetne a jóval ismertebb és látogatottabb Margitszigetnek.
A Gyöngyösi utcai metrómegállótól 5-6 perc sétával elérhető félsziget nagy része erdős, ligetes. A magoncról nőtt, illetve elhanyagolt, kiöregedett fák nem kis gondot okoznak a terület tulajdonosainak. Ottjártunkkor egy férfi elmondása szerint épp az „önkormányzat” embereit várta, hogy az út melletti elszáradt fa kivágásáról egyeztessen, mivel a hulló ágak kárt tehetnek az ingatlanában vagy meg is sebesíthetnek egy arra járót.
A lepusztultságában is romantikus területet főként futók, kerékpárosok, pecások, hétvégente családok látogatják az itteni csónakházak tulajdonosain, bérlőin kívül. Az egykori sport- és szabadidős élet nyomai mindenhol jelen vannak, a működő csónakházak mellett találunk szép számú eladó ingatlant is, köztük a tábla szerint a Belügyminisztérium tulajdonát képező, mellig érő gazzal borított egykori kempinget – pontosabban annak romjait.
A félsziget Meder utcai gyalogoshídhoz eső felén – egy korábban talán üdülőként működő épületben – hajléktalanszálló üzemel, annak minden jellegzetességével együtt. A terület „főútja” mentén van egy-két vendéglátóhely is. Egy hajó alakú szórakozóhelyen és talponállón kívül van egy klasszikus, kockás terítős, fapados „hekkező” is, ahol délelőtt 10-kor mi voltunk az első vendégek. A pultoshölgy szerint délig alig szoktak betérni.
Valaha nagy élet volt itt, a Népszigeten működött a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár és a Kavicskotró Vállalat telephelye is. A Népsziget nyugati oldala az 1960–70-es években szabadstrandként működött. A Népsziget öböl felőli oldalán kajakos- és kenuszakosztályok telepei sorakoztak. A nyugati oldalon a lidó mellett különböző gyárak üdülői voltak, mintegy versenyezve a Római-parttal. A területen van egy kastélyszerű épület is.
A rendszerváltás után az ipar leépítése és a rablógazdálkodásra épülő privatizáció megpecsételte a Népszigeten működő vállalatok sorsát. A hatalmas, mára kifosztott, de agóniájukban is lenyűgöző gyárcsarnokok környékét lassan visszahódította a természet – no meg a fémtolvajok. A kiépített utakat elhagyva ügyelni kell arra, hogy hova lépünk, mivel a különböző közműaknák fém fedeleinek lába kelt. Az aknák egy része szeméttel van feltöltve.
Érdekes, hogy a félszigeten 2013-ban kitisztítottak egy nagyobb, elszáradt fákkal borított területet, amely a kiírás tanulsága szerint MÁV-tulajdon. A vasúttársaság akkori tájékoztatása szerint az erdészeti hatóság kötelezése alapján vágták ki a területen lévő életveszélyes állapotú, korhadó fákat. A hatóság szerint az egészségesnek tűnő fák belülről kifelé kezdtek korhadni vagy gombásodni, és szakember állapította meg, hogy mely fák azok, amelyek egy erősebb szél vagy vihar esetén kidőlhettek volna, veszélyeztetve az arra járókat és járműveiket. Ennek szomszédságában működik – szintén MÁV-területen – egy „miniállatkert”, ahol kecskék, baromfik, macskák múlatják teljes békességben az időt egy itató körül. Az elhagyatott sziget több figyelmet érdemelne.
Országos erdősítési program
Ötvenmilliárd forintot különített el kétéves erdősítési pályázatára a Miniszterelnökség; a támogatásra először július 20. és augusztus 15. között lehet pályázni. A Miniszterelnökség közleménye szerint a pályázat célja a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a szél- és a vízerózió elleni védekezés, valamint a faanyag mint környezetbarát nyersanyag és megújuló energiaforrás iránti növekvő igény kielégítése. Ennek érdekében a jogszerű földhasználók erdőtelepítéshez, fenntartáshoz, kieső jövedelempótláshoz vagy ipari célú faültetvény telepítéséhez igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást, elsőként július 20. és augusztus 15. között. Kiemelték, hogy a pályázatban lehetőség nyílik mikorrhizált (gombafonállal átszőtt gyökerű) csemete telepítésére is, amennyiben a terület és a telepítési terv megfelel a felhívásban foglalt szakmai követelményeknek. Erdőtelepítés, illetve ipari célú faültetvény telepítése esetében a legkisebb támogatható terület a koronavetülettel együtt fél hektár. A pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon lehet tájékozódni. A pályázatok kizárólag elektronikus úton nyújthatók be a www.mvh.gov.hu oldalon. Az augusztus 15-ig beérkezett pályázatokat együtt bírálják el. A mintegy ötvenmilliárd forint támogatásra július 20. és 2018. július 30. között lehet kérelmet benyújtani. Az erdősítés támogatására kiírt felhívással együtt a Vidékfejlesztési programban eddig 28 pályázat jelent meg.