Bizonyítottság hiányában felmentette hétfőn a védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás és a rongálás vádja alól a Debreceni Járásbíróság a kokadi „lepkés gazdát”, aki az ügyészség szerint 54 keleti lápi bagolylepke pusztulását okozta a Kék-Kálló völgyében. Az ítélet szerint a bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a G. Ernő területén végzett beavatkozás miatt védett lepkék vagy védett növények pusztultak volna el, tudtuk meg Tatár Tímeától, a Debreceni Törvényszék szóvivőjétől. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a bűnösség megállapításáért, a vádlott és védője pedig bűncselekmény hiányában való felmentésért fellebbezett.
G. Ernő 1999-ben vásárolt meg három kokadi földterületet a Kék-Kálló völgyében. A 30 hektár kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként a Natura 2000 hálózat része. A gazda ingatlanjain legeltetésre alkalmas gyepet akart kialakítani, ezért 2012 októberében interneten bejelentette az illetékes nemzeti park igazgatóságának, hogy a háromból két területén kaszálni fog. A megyei kormányhivatal illetékes hatósági osztályához 2012 decemberében pedig azzal fordult, hogy fakitermelést végez. A hivatal két területre megadta az engedélyt, azzal a kikötéssel, hogy meg kell várnia a vegetációs időszak végét.
2013 januárja és márciusa között csaknem tíz hektáron volt fakitermelés, cserjeirtás és szárzúzás. A beavatkozást a nemzeti park természetvédelmi őre vette észre 2013 márciusában. A Kék-Kálló völgyében honos rekettyefűz a fokozottan védett keleti lápi bagolylepke élőhelye. A vád szerint 54 egyed pusztult el, az okozott kár 13,5 millió forint. Az eredeti vádban az állt, hogy a lepkéken kívül 200 tő mocsári békaliliom, két rostostövű sás és 16 tő békakonty veszett oda, így további 1,2 millió forint rongálási kár keletkezett. Ezt módosította időközben az ügyészség, a vádhatóság szerint a lepkék mellett egy zsombék rostostövű sás semmisült meg. Arra, hogy a lepkéket bármely fejlődési szakaszukban elpusztította volna a gazda, nem találtak bizonyítékot. Miután védett állat- és növényfaj nem semmisült meg a területen, a rongálásra sem talált alapos bizonyítékot a bíróság.
Gulyás Csilla bíró indoklásában kiemelte: jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett volt az ügy. A nyomozati szakban kirendelt szakértő véleményét – akinek szakvéleményére a vád alapult – kirekesztette a bíróság a bizonyítékok közül. Kiderült, hogy a szakértő korábban a feljelentő, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának dolgozott, szakvéleménye a természetvédelmi őr feljegyzéseire épült, illetve több más szerző megállapításain alapszik, ám a természetvédelmi őr feljegyzéseit nem ellenőrizte, hanem feltétel nélkül elfogadta. A bíróság által kirendelt szakértő leszögezte: tény, hogy szárzúzás történt a területen, amely a lápokat is érintette, de tudományosan nem bizonyítható, hogy károsodást okozott a védett állat- és növényfajokban.
Az ügy érdekessége, hogy a gazdát korábban polgári perben még másfél milliárd forintra perelték, mert hatezer lápi bagolylepke elpusztulásáért tartották felelősnek, ám a keresetet első fokon bizonyítottság hiányában szintén elutasították, a polgári eljárás szakértői iratait pedig átemelték a büntetőperbe.