Ősztől indul az osztatlan agrármérnöki, valamint a szintén osztatlan gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szak. Újdonság lesz a régészet, a hivatásos repülőgép-vezetői, valamint a vízügyi üzemeltetési mérnöki alapképzési szak, és ettől az évtől lehet járni a képalkotás, illetve a kézműves tárgykultúra képzésekre.
Az államtitkárság felhívta a figyelmet, hogy új szakirányok is megjelennek: az egyik ilyen a mezőgazdasági mérnöki alapképzés, amelynek két új szakiránya az állattenyésztő és a növénytermesztő lesz. Lesznek névmódosulások is, így például a politológia szak politikatudomány néven fut tovább. Vannak azonban olyan képzések, amelyek ettől az évtől már nem indulnak el a felsőoktatási intézményekben. Megszűnik egyebek mellett az állattenyésztő mérnöki, a közszolgálati, az andragógia, a kulturális antropológia, továbbá a társadalmi tanulmányok szak. Az államtitkárság hangsúlyozta, hogy a kormány a munkaerőpiac igényeinek megfelelő, gazdasági szempontból racionális szakokat indít annak érdekében, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók.
Nem volt visszhangtól mentes egy ugyancsak újnak számító képzés, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) induló társadalmi nemek tanulmánya (gender studies) szak megjelenése. Korábban a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség nagyon fontos mérföldkőnek nevezte a lépést, mivel Magyarországon eddig csak a Central European Universityn (CEU), angolul lehetett mesterfokozatot szerezni gendertudományból.
Múlt héten Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke nyílt levelet fogalmazott meg Mezey Barnának, az ELTE rektorának, amelyben bírálta, hogy a nagy múltú intézmény egy, „a magyar társadalom számára semmilyen haszonnal nem bíró, egy politikai korrektségtől megfojtott, tudománynak álcázott, félrecsúszott témával szeretne foglalkozni”. „Nem gondoljuk, hogy Magyarország megengedheti magának azt a luxust, amit néhány skandináv ország, vagyis hogy közéleti témái között a legfontosabb a mellékhelyiségek jelzései” – írta a szervezet elnöke. Egyúttal arra kérte az intézmény rektorát, hogy a gender szakra szánt erőforrásból inkább egy demográfiai intézetet, egy családüggyel foglalkozó tanszéket állítson fel, „de semmiképp ne ugyanazokkal az oktatókkal és olvasmánylistával, mint a gender studies esetében”. Az IKSZ elnöke megjegyezte azt is, hogy eddig csak „Soros György magánegyetemén volt megtalálható hasonló nonszensz őrültség”.
A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja szakmai anyagából egyébként az derült ki, hogy továbbra is a gazdaságtudományi képzések a legnépszerűbbek, 2015-ben a felsőoktatásban felvettek csaknem 22 százaléka járt ilyen szakokra. Jogi területre a sikeresen felvételizők 12, 6 százaléka, míg műszaki képzésre 15,2 százaléka járt. Tavaly a felsőoktatásba jelentkező több mint 111 ezer diák mintegy 67 százalékát felvették valamelyik egyetemre, főiskolára. A legtöbben az ELTE-re felvételiztek, és a legmagasabb pontszámot is itt, a biológia–fizika tanári szakra jelentkezőknek kellett elérniük. Az intézményben tizenkét szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez.